„Zöldpaprika” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Külső hivatkozások: Hozz át egy angol vagy német kiemelt cikket! |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kép:Paprika, Hungary.jpg|thumb|250px]]
A zöldpaprika a [[csemegepaprika
Egyes változatai egyáltalán nem csípősek (0 [[Scoville-egység]]), más változatainak csak az erei csípősek.
== Története ==
Magyarországon az 1870-es években kezdtük fogyasztani. Legelőször a déli városaink mellett letelepedő bolgárkertészek termesztették és árusították más zöldségfélékkel (paradicsom, uborka stb.) együtt. A századfordulón már az ország minden táján ették, de nagyüzemi termesztését még nem kezdtük el. Eleinte a bolgároktól behozott fajtákat ('''kalinkói''', '''kosszarvú''', '''szervián''' stb.) termesztették, majd ezekből kialakultak a körzetek helyi fajtái. A két világháború között a városi és a falusi lakosság étkezési paprikafogyasztása is jelentősen megnőtt.▼
A zöldpaprikát [[Bulgária|Bulgáriában]] nemesítették ki a [[19. század]]ban.
A bolgárkertészek termelési technikáját a környezetükben élő magyarok ellesték, eltanulták és továbbfejlesztették. Legelőbb a kevés földű parasztok és a kisbérlők tértek át termesztésére, később a módosabb gazdák is. Az 1920–30-as években alakultak ki az étkezési paprikát termesztő körzetek és azok tájfajtái. Ezekben a körzetekben a paprikát kertészeti módszerekkel, elsősorban családi munkaerővel, gyakran más zöldségfélékkel (paradicsom, uborka, saláta, retek stb.) párhuzamosan, többnyire szántóföldön termesztették; az 1930-as években néhol már a hajtatásos-primőr termesztés is megindult. A termesztés már az első években olyan sikeres volt, hogy konzervnek is bőven jutott belőle, és Ny-Európába is exportáltuk.▼
===A Kárpát-medencében===
Az étkezési paprika paraszti termesztése melegágyi palántaneveléssel kezdődik. A kellően megerősödött palántákat tűzdelik, kapálják és öntözik.▼
▲
A bolgárkertészek termelési technikáját a környezetükben élő magyarok ellesték, eltanulták és továbbfejlesztették. Legelőször a kevés földű parasztok és a kisbérlők tértek át termesztésére, később a módosabb gazdák is.
* 1. [[Gyula]], [[Békéscsaba]] és [[Békés]] helységek, valamint közvetlen környékük. A termesztés a XIX. sz. 70-es éveiben kezdődött, 1920–25-re vált jelentőssé.▼
▲A
==Termesztése==
▲
A zöldpaprika-termesztés legjelentősebb magyarországi körzetei:
▲* 1. [[Gyula]], [[Békéscsaba]] és [[Békés]] helységek, valamint közvetlen környékük. A termesztés
* 2. [[Szeged]]-[[Kalocsa]] vidéke sok rokon vonást mutat vele.
* 3. [[Szentes]], [[Szegvár]], [[Mindszent]], [[Derekegyháza]]: a termesztés gyökerei a
* 4. [[Cece]] és környéke ([[Vajta]], [[Alap]], [[Alsószentiván]], [[Rétszilas]], [[Aba]], [[Sárkeresztúr]]): az [[I. világháború]] előtt kezdődött
* 5. [[Budapest]] környéke: a Duna mindkét partján a főváros tágabb értelemben vett zöldövezetében a termelés a
* 6. [[Boldog]] és [[Hatvan]]: a '''Mátraalján''' az I. világháború után kezdtek
== Külső hivatkozások ==
22 ⟶ 32 sor:
* [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-430.html Magyar Néprajzi Lexikon — paprika]
[[Kategória:
|