„Zöldpaprika” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tsch81 (vitalap | szerkesztései)
→‎Külső hivatkozások: Hozz át egy angol vagy német kiemelt cikket!
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kép:Paprika, Hungary.jpg|thumb|250px]]
A zöldpaprika a [[csemegepaprika | csemegepaprikák]] (''Capsicum annuum var. grossum'') egyik legfontosabb, hazánkbana [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] nagy területen teresztett csoportja. EgyesGyakran változatai''étekezési egyáltalánpaprikának'' nemis csípőseknevezik, (0ez [[Scoville-egység]]),azonban több más változatainaktípust csakés azfajtát ereiis csípősekjelenthet ([[bell paprika]], [[paradicsompaprika]] stb.)
 
Egyes változatai egyáltalán nem csípősek (0 [[Scoville-egység]]), más változatainak csak az erei csípősek.
 
== Származása, termesztése ==
 
== Története ==
Magyarországon az 1870-es években kezdtük fogyasztani. Legelőször a déli városaink mellett letelepedő bolgárkertészek termesztették és árusították más zöldségfélékkel (paradicsom, uborka stb.) együtt. A századfordulón már az ország minden táján ették, de nagyüzemi termesztését még nem kezdtük el. Eleinte a bolgároktól behozott fajtákat ('''kalinkói''', '''kosszarvú''', '''szervián''' stb.) termesztették, majd ezekből kialakultak a körzetek helyi fajtái. A két világháború között a városi és a falusi lakosság étkezési paprikafogyasztása is jelentősen megnőtt.
 
A zöldpaprikát [[Bulgária|Bulgáriában]] nemesítették ki a [[19. század]]ban.
A bolgárkertészek termelési technikáját a környezetükben élő magyarok ellesték, eltanulták és továbbfejlesztették. Legelőbb a kevés földű parasztok és a kisbérlők tértek át termesztésére, később a módosabb gazdák is. Az 1920–30-as években alakultak ki az étkezési paprikát termesztő körzetek és azok tájfajtái. Ezekben a körzetekben a paprikát kertészeti módszerekkel, elsősorban családi munkaerővel, gyakran más zöldségfélékkel (paradicsom, uborka, saláta, retek stb.) párhuzamosan, többnyire szántóföldön termesztették; az 1930-as években néhol már a hajtatásos-primőr termesztés is megindult. A termesztés már az első években olyan sikeres volt, hogy konzervnek is bőven jutott belőle, és Ny-Európába is exportáltuk.
 
===A Kárpát-medencében===
Az étkezési paprika paraszti termesztése melegágyi palántaneveléssel kezdődik. A kellően megerősödött palántákat tűzdelik, kapálják és öntözik.
 
Magyarországon[[Magyarország]]on az [[1870-es évekbenévek]]ben kezdtükkezdték fogyasztani. Legelőször aaz ország déli városainkvárosai mellett letelepedő bolgárkertészek[[bolgárkertész]]ek termesztették és árusították más zöldségfélékkel[[zöldség]]félékkel ([[paradicsom]], [[uborka]] stb.) együtt. A századfordulón már az ország minden táján ették, de nagyüzemi termesztését még nem kezdtükkezdték el. Eleinte a bolgároktólBulgáriából behozott fajtákat ('''kalinkói''', '''kosszarvú''', '''szervián''' stb.) termesztették, majd ezekből kialakultak a körzetek helyi fajtái. A két világháború között a városi és a falusi lakosság étkezési paprikafogyasztása is jelentősen megnőtt.
Az étkezési paprikatermesztés legjelentősebb mo.-i körzetei:
A bolgárkertészek termelési technikáját a környezetükben élő magyarok ellesték, eltanulták és továbbfejlesztették. Legelőször a kevés földű parasztok és a kisbérlők tértek át termesztésére, később a módosabb gazdák is.
* 1. [[Gyula]], [[Békéscsaba]] és [[Békés]] helységek, valamint közvetlen környékük. A termesztés a XIX. sz. 70-es éveiben kezdődött, 1920–25-re vált jelentőssé.
 
A bolgárkertészekkét termelésivilágháború technikájátközött a környezetükben élő magyarok ellesték, eltanulták és továbbfejlesztették. LegelőbbMagyarországon a kevés földű parasztokvárosi és a kisbérlőkfalusi térteklakosság átétkezési termesztésére,paprikafogyasztása későbbis ajelentősen módosabb gazdák ismegnőtt. Az 1920–30[[1920-as évekbenévek|1920-as]] - [[1930-as évek]]ben alakultak ki az étkezésia paprikátzöldpaprikát termesztő körzetek és azok tájfajtái. Ezekben a körzetekben a paprikátzöldpaprikát kertészeti módszerekkel, elsősorban családi munkaerővel, gyakran más zöldségfélékkel (paradicsom, uborka, [[saláta]], [[retek]] stb.) párhuzamosan, többnyire szántóföldön termesztették;. azAz 1930-as években néhol már a hajtatásos-primőr, illetve [[primőr]]termesztés is megindult. A termesztés már az első években olyan sikeres volt, hogy konzervnek[[konzerv]]nek is bőven jutott belőle, és Európa Ny-Európábanyugatabbi országaiba ába is exportáltuk.
 
==Termesztése==
 
AzA étkezésizöldpaprika paprika parasztikonyhakerti termesztése melegágyi[[melegágy]]i palántaneveléssel kezdődik. A kellően megerősödött palántákat tűzdelik, kapálják és öntözik.
 
A zöldpaprika-termesztés legjelentősebb magyarországi körzetei:
* 1. [[Gyula]], [[Békéscsaba]] és [[Békés]] helységek, valamint közvetlen környékük. A termesztés aaz XIX. sz. 701870-es éveibenévekben kezdődött, 1920–25-reés az 1920–as évek első felére vált jelentőssé.
* 2. [[Szeged]]-[[Kalocsa]] vidéke sok rokon vonást mutat vele.
* 3. [[Szentes]], [[Szegvár]], [[Mindszent]], [[Derekegyháza]]: a termesztés gyökerei a XIX19. sz.század végére nyúlnak vissza; a kertészeteket a [[Kurca]] vizével öntözik.
* 4. [[Cece]] és környéke ([[Vajta]], [[Alap]], [[Alsószentiván]], [[Rétszilas]], [[Aba]], [[Sárkeresztúr]]): az [[I. világháború]] előtt kezdődött a termelés az 1930-as évekre vált üzemszerűvé.
* 5. [[Budapest]] környéke: a Duna mindkét partján a főváros tágabb értelemben vett zöldövezetében a termelés a XIX19. sz.század második felében futott fel. A természeti feltételek ugyan eléggé kedvezőtlenek, de ezt ellensúlyozza a jelentős felvevőpiac
* 6. [[Boldog]] és [[Hatvan]]: a '''Mátraalján''' az I. világháború után kezdtek étkezési paprikátzöldpaprikát termeszteni.
 
== Külső hivatkozások ==
22 ⟶ 32 sor:
* [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-430.html Magyar Néprajzi Lexikon — paprika]
 
[[Kategória: Paprikák]]
[[Kategória: Zöldségek]]