„Idegengyűlölet” változatai közötti eltérés

igazit
a (Pallerti átnevezte a(z) Xenofóbia lapot a következő névre: Idegengyűlölet: AÜ-re érkezett kérés alapján)
(igazit)
AAz '''xenofóbiaidegengyűlölet''' (vagy ''xenophobia'') görög eredetű szó, a ξένος (xenos) „idegen” és a φόβος (phobos) „félelem” szavak összetétele, jelentése idegengyűlölet. Enyhébb formájában az idegenekkel szembeni negatív érzelmet jelenti. Megnyilvánulása elkerülés, bizalmatlanság, esetleg nyílt agresszió. A xenofóbia nem csak egy etnikum ellen szól, bár az „idegen” meghatározása korban és társadalomban eltérő és nem mindig következetes.
 
A xenofóbia alapja, hogy kialakuljon a közösség erős „mi”-tudata, amellyel szembe helyezhető - '''oppozíciós''' - meghatározás a „mások, mint mi”. Természetesen az etnikum tudatossága nem feltétlenül vezet idegengyűlölethez. Fontos megjegyezni, hogy ezen erős xenofóbiához vezető identitástudatok nem voltak történelmi léptékben tartósak, illetve ezen tudatok alapja nem biológiai, hanem társadalmi gyökerekkel rendelkezik.
 
== Példák ==
AAz xenofóbiaidegengyűlölet, mint szociális jelenség nyilvánvalóan az írásbeliség előtti időszakra nyúlik vissza, de jelenlétéről írásbeli feljegyzések az ókortól állnak rendelkezésre.
 
* A '''görög társadalomban''' az oppozíciós tudat kialakulása a perzsa (i. e. 5 század) és a föníciai háborúk idejére tehető. Ekkor a „xenos” megnevezés másik poliszból származó görögöt is jelölhetett, a „nem görög” emberekre inkább a „barbár” megnevezést használták (a szó eredete vitás). Ahogy a hellén közösség tudata a háborúk során és kulturális hatásokra (közös vallás, nyelv) megerősödött, úgy finomodott az idegen meghatározása. Ellenpéldák már ekkor is akadnak, a [[szofista]] [[Antiphón]] az i. e. 5. század végén így írt: ''„Természettől fogva egyenlőek vagyunk, barbárok és görögök egyaránt… hiszen valamennyien a szájunkon és az orrunkon keresztül veszünk levegőt, és a kezünkkel fogjuk meg az ennivalót mindnyájan”''
75 789

szerkesztés