„Hadosztály” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Összetett égtájak kötőjelmentesítése és kisbetűsítése kézi ellenőrzéssel. A délkelet stb. egy szóba írandó, az országnév kötőjellel!
a címrend
2. sor:
A '''hadosztály''' általában 2-4 [[dandár]]ból vagy [[ezred]]ből álló harcászati katonai egység, a legkisebb önálló hadműködésekre képesített seregrész. Többek között gyalogsági, páncélos, repülő hadosztályok léteznek, az [[első világháború|első]] és a [[második világháború]]ban lovassági hadosztályok is működtek. Parancsnoka általában [[Rendfokozat|vezérőrnagy]], ritkábban ezredes. Általában több (3-5) hadosztály egy [[hadtest]]et alkot.
 
== Az első világháborúban ==
A gyaloghadosztály az első világháborúban az alábbiakból állt: parancsnokság, 14–15 gyalog (vadász-) zászlóalj, 3-4 lovas-század, egy ütegosztály, egy vonatszázad, a törzscsapatok, egy vagy több utász-század, továbbá a hadosztály-lőszertelep, egy gyalog egészségügyi intézet, és két tábori élelmező oszlop. Egy-egy gyalog hadosztály 11–15 ezer gyalogharcossal, 400–600 lovassal és 24 ágyúval vonult a hadszíntérre, élelmezési létszáma mintegy 16 000 ember és 2400 ló.
 
== A második világháború hadosztályaivilágháborúban ==
A kötelékükben 10-18  000 katona, és a feltöltöttségtől függően 150-200 [[harckocsi]], valamint más harci jármű volt. A felszerelésüket és felépítésüket a feladatuk határozta meg (gyalog-, páncélos, páncélgránátos, hegyivadász stb. hadosztályok). {{-}}
Működésüket különböző alakulatok biztosították (híradó, a hadtáp, egészségügyi stb. alakulatok).
<!--Ez persze még kevés… -->
 
Működésüket különböző alakulatok biztosították (híradó, a hadtáp, egészségügyi stb. alakulatok).
== A második világháború hadosztályai ==
 
=== A Magyar Néphadsereg hadosztályai 1961-1987 között ===
1961-ben a [[MH Szárazföldi Parancsnokság|MN 5. Hadsereg]] létrehozása után kialakítottak első és második lépcsős alakulatokat. Két fő támadási irányt állapítottak meg a számukra. A Duna-völgyén keresztül [[Ausztria|Ausztrián]] és [[Németország]]on keresztül kellett volna nyugatra törniük, illetve délnyugati irányban [[Olaszország]] felé.
Az első lépcsős hadosztályok a kiskunfélegyházi [[MN 7. Gépesített Lövészhadosztály|MN 7. Gépkocsizó Lövészhadosztály]], zalaegerszegi [[MN 8. Gépesített Lövészhadosztály|MN 8. Gépkocsizó Lövészhadosztály]], kaposvári [[MN 9. Gépesített Lövészhadosztály|MN 9. Gépkocsizó Lövészhadosztály]] és a tatai elhelyezésű [[MN 11. Harckocsi Hadosztály]] voltak. A második lépcsős hadosztályok hosszabb készenlétű, ill. kisebb százalékban feltöltött alakulatokból tevődtek össze. Ezek pedig a gyöngyösi [[MN 4. Gépesített Lövészhadosztály|MN 4. Gépkocsizó Lövészhadosztály]] és nyíregyházi [[MN 15. Gépkocsizó Lövészhadosztály|MN 15. Gépkocsizó Lövészhadosztály]].