„Nagyboldogasszony-székesegyház (Kaposvár)” változatai közötti eltérés

A [[kaposvár]]i '''Nagyboldogasszony-székesegyház''' (közismert nevén: ''Nagytemplom'') Magyarország egyik legnagyobb [[templom]]a, a város egyik legszebb épülete. [[Somogy megye]] és [[Kaposvár]] legnagyobb temploma. A jelenlegi [[neoromán]] épület – sorrendben a harmadik templom ezen a helyen – [[1886]] óta [[Kaposvár]] és a [[római katolikus egyház|katolikus]] hitközösség egyik jelképe. Eredetileg [[plébánia]]templom volt, majd [[1993]]-ban a [[Kaposvári Egyházmegye|Kaposvári püspökség]] létrehozása okán [[székesegyház]]i rangra emelkedett.

Az első imaház egy egyszerű faépület volt még, melyet [[1702]]-ben építettek részben a lebontott [[Kaposvár vára|kaposvári vár]] anyagainak felhasználásával. A fazsindelyes, fatalpas templom hossza 27, szélessége 19 lépés volt. A század közepén azonban erősen romos állapota miatt elbontották, majd a helyére 12 évnyi munkával [[1748]]-ra új templom épült. A már kőből készült, eredetileg a Szentháromságnak, 1790-es átalakításától kezdve [[Nagyboldogasszony]]nak szentelt barokk templom [[1885]]-ig volt az akkorra már igencsak megnövekedett katolikus hitközösség fő gyülekezeti helye. Bár már az [[1778]]-ban tartott egyházlátogatás során kimondták, hogy a templom szűk a helyieknek, még több mint egy évszázadig megmaradt. Ez alatt az évszázad alatt történt meg az az eset, hogy a levert forradalom után, 1850. május 9-én a város gimnáziumának és elemi iskoláinak tanulói köhögéssel zavarták meg a Habsburg császárért mondott imát, majd másnap még nagyobb mértéket öltött a tüntetésszerű köhögés. Egy tanulót kicsaptak a gimnáziumból, többet pedig korbáccsal fenyítettek meg.<ref name="k300">{{cite book |author=L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán|title=Kaposvár 300 - Helytörténeti olvasókönyv |year=2013 |publisher=Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata|isbn=978-963-87678-5-1}}</ref>

1958-ban új orgonát kapott a templom, majd 1969-ben ismét teljes felújításon esett át az épület. [[1977]]-ben lebontották az áldoztatórácsot, így új liturgikus tér alakult ki.<ref name="k300"/> 2003-ban helyezték el nyugati falán azt a vörös márványból készült emléktáblát, mely az itt szolgált neves papoknak állít emléket.<ref name="ker"/>

A templom a [[neoromán]] stílusjegyeket viseli magán, hossza 45,5 méter, szélessége 22 m. Főtornya a homlokzat közepén emelkedik a város fölé, {{forrás|63 méter magas, ezzel a [[Magyarország legmagasabb építményei|legmagasabb épületépülete]] a [[Somogy megye|megyében]]megyének.}} {{forrás|Benne van elhelyezve a város második és a megye harmadik legnagyobb harangja (1434&nbsp;kg súlyú).}} Az épület sarkain további négy karcsú gúla található, a főhomlokzat két oldalán tömzsibb tornyok vannak, ezek a kóruslépcsőket rejtik. A főbejárat boltozata félkörívesen záródik, fölötte a templom megáldását stilizáló freskó található. Oldalfalain támpillérek sorakoznak, ezek között elnyújtott, szintén félköríves záródású ablakok találhatók.

A székesegyház [[Kaposvár]] szívében, a [[Kossuth tér (Kaposvár)|Kossuth téren]] található. Közvetlen szomszédságában helyezkedik el a székesegyházi plébániahivatal, a [[Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium]] és a [[Püspöki palota (Kaposvár)|püspöki palota]], szemben pedig a [[Városháza (Kaposvár)|Városháza]] és a [[Kapos Hotel]]. Két műemléki védettséget élvező szobor is helyet kapott a templom előtt: az egyik a [[Toponár]]ról átköltöztetett ''Rokokó Madonna'', a másik pedig ''[[Nepomuki Szent János]] szobra''.