„Carl von Linné” változatai közötti eltérés

Az élőlények rendszerezésében másik fontos teljesítménye a [[kettős nevezéktan]]t (binominális nómenklatúra) bevezetése volt: Linné óta az élőlények tudományos neve két tagból áll. Ezt a gyakorlatot már majdnem 200 évvel korábban alkalmazta [[Gaspard Bauhin]] és [[Johann Bauhin]], de akkor nem terjedt el. A tudományos név első tagja a nem vagy nemzetség ''(genus)'' neve, a második pedig a fajé ''(species)''. A nemek neveit általában latin vagy görög (eredetű) szavakból képezzük, így például a [[szürke farkas|farkas]] tudományos neve: „Canis„''Canis lupus”lupus''”, ahol a „Canis”„''Canis''” a „kutya” nem neve, a „lupus”„''lupus''” pedig a „szürke farkas” fajneve. A kettős név egyrészt megfelel az emberi család- vagy vezeték-, illetve keresztnévnek, másrészt a logikai meghatározás elveit is kielégíti: valaminek a meghatározásához előbb meg kell keresni azt a nagyobb egységet vagy csoportot, amibe tartozik (ez a nem vagy genus), azután e csoporton belül a „differentia specifica” (megkülönböztető ismérv) segítségével el kell határolni a nagyobb egység tartozó más fajaitól. A fajok és a nem(zetség)ek azután egy hierarchia egyre nagyobb kategóriáiba csoportosíthatók.

A növényeket rendszerezve tanulmányozta a hozzájuk szorosan kötődő állatokat is, így elsőként vizsgálta meg az [[háziméh]] (''(Apis mellifera)'') életét. Ezáltal 1758-ban az állatok rendszerezését az [[nyugati mézelő méh]] (''Apis mellifera'' L. — L. mint Linné) besorolásával indíthatta meg, megalapozva ezzel az állatok és így a [[méhek]] rendszertanát is.

A „Systema Naturae” 10. kiadásában (1758) a kettős nevezéktant már 7700 növény- és 4235 állatfajra alkalmazta. Az [[ember]]t ''[[Homo sapiens]]'' elnevezéssel az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' osztályába és a [[főemlősök]] (''(Antropomorpha)'') rendjébe sorolta (a rendet idővel [[Primates]]re nevezték át). De a Homo nembe csoportosította a [[csimpánz]]t is ''Homo troglodytes'' néven, mert testfelépítése feltűnően hasonlít az emberére (emiatt a helyi evangélikus püspök istentelenséggel vádolta). Az ember faján belül változatokat különböztetett meg, ezzel a [[rassz]] fogalmának úttörőjévé vált. ''Homo sapiens'' fajon belül négy alkategóriát különböztetett meg: az amerikait, az ázsiait, az afrikait és az európait; ezeket először az eredet helye, később a bőr színe alapján határozta meg. Minden rassznak sajátos jellemzői vannak, Linné persze úgy vélte, hogy ezek az európaiakban a legelőnyösebbek.