„Szentkuthy Miklós” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Grga (vitalap | szerkesztései) |
Grga (vitalap | szerkesztései) |
||
28. sor:
==== Gyermek- és ifjúkora ====
A kis Miklósnál
Talán ezért is ragaszkodtam már legkisebb koromban nagyapámhoz. Borzasztóan szerettem az örökifjú gáláns lovagot. Hogy egész életében mit csinált, arról nem tudok semmit, csak annyit, hogy féltestvére, Alsdorf vagyonával együtt az övé is elúszott. Elemi iskoláit 1914–1918-ig végezte, az első osztályt a Werbőczy utcai, második osztálytól az Attila utcai iskolában. Apját a világháborúban frontszolgálatra küldték. 1916-ban meghalt szeretett nagyapja, „Ópapa”. 1919–1926 között a Werbőczy Gimnázium tanulója, egyúttal a Mária Kongregáció jegyzője, majd prefektusa. 1925-ben a szüleivel szentévi zarándoklaton vesz részt Rómában, bejárva Velence, Firenze, Assisi, Nápoly, Pompei városát is. 1926-ban országos irodalmi versenyt nyer „A cigány alakja a magyar irodalomban” című dolgozatával. Ekkor került kapcsolatba Vajthó Lászlóval, aki bevezette a Napkelet szerkesztőségébe. Vajthó tanácsára vett fel írói nevet. Térképet böngészve választotta Szentkút zarándokhely nevét, melyből a nemesi családi hagyományt követve, a nemesi névképzés szokásait alkalmazva - th-val, y-nal - képezte a Szentkuthy nevet.<ref name=":2" />
[[1926]]-ban érettségizett és beiratkozott a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]] angol-francia szakára. Egyetemi évei alatt kancsalságát Grósz Emil professzor műtéttel sikeresen megszüntette. Ettől kezdve önbizalma rohamosan megnőtt, és kedvére udvarolhatott egyetemi lánytársanak. 1928-ban itt ismerkedett meg a gazdag zsidó családból származó Eppinger Dórával, Dollyval, későbbi feleségével.<ref name=":2" /> [[1931]]-[[1932]]-ben ösztöndíjasként [[London]]ban élt. Gazdag kulturális környezetben eltöltött gyerekkora után fiatalkorában bejárta az [[európa|e]][[európa|u]]<nowiki/>[[európa|rópa]]i országokat. Első publikációi a [[Napkelet (folyóirat, 1923–1940)|Napkelet]]ben jelentek meg. [[1931]]-ben doktorrá avatták, és megnősült. Házasságukból egy lányuk született. [[1932]] és [[1948]] között a budapesti Madách Gimnázium, majd az [[Óbuda (városrész)|óbudai]] Árpád Gimnázium tanára volt, utána [[1958]]-ig egy közgazdasági technikumban tanított. Diákjai közt elterjedt tanárneve a Pfistererből levezetett „Fityó” volt.<ref name=":2" /><ref>Fekete J. József: ''Atlantikus mámorú szívvel és Eukleidész-világosságú aggyal - Szentkuthy Miklósról;'' Látó Szépirodalmi Folyóirat [http://www.lato.ro/print.php?id=758]</ref> Ezután csak az írásnak és az írásból élt. 1988-ban hunyt el, 80 éves korában.▼
▲[[1926]]-ban érettségizett és beiratkozott a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]] angol-francia szakára. Egyetemi évei alatt kancsalságát Grósz Emil professzor műtéttel sikeresen megszüntette. Ettől kezdve önbizalma rohamosan megnőtt,
==== Anekdoták életéből ====
36 ⟶ 38 sor:
</ref>
==
Már ''Barokk Róbert'' című, szinte kamaszfejjel írott regényében is kiemelkedően erős és következetes önkritika érvényesül, társulva az egyetemes műveltség magas fokával és a szenvedélyes nyelvezettel. Főleg ''Prae'' című regénye nyomán művészetét számosan [[James Joyce]]-éval és [[Marcel Proust]]éval tekintik rokonnak, és ez a felfogás erősödött életművének francia kiadása kapcsán az [[1980-as évek]]ben. Ugyanakkor közvetlen hatásról csak Rabelais-t illetően beszélhetünk. Szentkuthy különös tehetségét egyaránt elismerte [[Babits Mihály]] és [[Németh László (író)|Németh László]], [[Szerb Antal]]lal fennmaradt levélváltása pedig barátságukról tanúskodik.
[[Fájl:Szentkuthy (Pfisterer) Miklós sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Szentkuthy Miklós és családjának sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 58-1-17.]]
| |||