„Büllisz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
46. sor:
Büllisz déli részén terült el az agora, amelynek ismert épületeit az i. e. 4–3. században emelték. Az agorát északról határoló épületek között volt a városi tanácsnak és a [[koinon]] önkormányzatának otthont adó [[prütaneion]] kéthelyiséges kőépülete, amelynek homlokzatát vélhetően faoszlopok tagolták. Emellett egy földbe süllyesztett, masszív falazású és kapuzatú épület állt, amelyet a régészek kincstárként vagy fegyvertárként azonosítottak. Az agorát északról és keletről emeletes, [[oszloprend|dór stílusú oszlopcsarnok]] ([[sztoa]]) keretezte, nyugati oldalán pedig a sportversenyeknek helyet adó [[sztadion]] emelkedett. Ezek kőanyagát a város történetének évszázadaiban nagyrészt elbontották, és előbb az i. sz. 3. században egy [[Aszklépiosz]]-szentélyt, majd az ókeresztény időkben egy [[bazilika|bazilikát]] (A bazilika) emeltek a helyükön, így e korai építészeti emlékek meglehetősen töredékesen maradtak fenn. Az i. e. 3. század közepére datált sztadiont 2013-ig csak részlegesen tárták fel. A feltehetően 190 méteres tengelyhosszúságú épület néhány (esetenként feliratos) üléssora fennmaradt ugyan, de ezeket a bazilikába vezető lépcsőként használták fel újra. A római hódítást követően újabb épületeket emeltek az agora helyén, a fentebb már említett A bazilika mellett különböző lakóházakat, illetve az i. sz. 6. században egy kisebb fürdőházat, amelyet felirata alapján [[I. Justinianus bizánci császár|Iustinianus]] fürdője néven ismertek.
Az agora déli–délnyugati előterében fennmaradt épületmaradványok közül említést érdemel az i. e. 3. században, vélhetően a sztadionnal egy időben épült [[ókori görög színház|színház]], amelynek csupán néhány üléssora és az oldalfal (analemma) egy-egy szakasza maradt fenn. A játékteret (proszkénium) dór oszlopok övezték, a nézőtéren (theatron) 7500 néző foglalhatott helyet. A színház nyugati szomszédságában állt ugyancsak az i. e. 3. századtól az atléták gyakorlótere, a [[gümnaszion]], amelyet a római hódítók közfürdővé ([[
[[Fájl:Byllis 2013 05.jpg|bélyeg|közép|800px|A színház romjai]]
| |||