Wikipédia

„Kóan” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Zen kategória hozzáadva (a HotCattel)
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
317 860 szerkesztés
clean up AWB
1. sor:
 
{{Buddhizmus}}
 
25 ⟶ 24 sor:
====A kifejezés megfigyelése====
A [[Szung-dinasztia]] (960–1297) korszaka alatt a gongan használata döntő fordulat vett. Dahui Zonggao bevezette a k'an-hua „kifejezés megfigyelésének” gyakorlatát, amelyben a diákok a k'an-t kellett tanulmányozzák, vagy egy szóra, kifejezésre kellett koncentrálniuk.
A 11. századra ez a gyakorlat általánossá vált és egy új irodalmi műfaj is keletkezett belőle.
 
Dahui találmánya a [[Vipasszaná]] kiegyensúlyozására törekedett a [[Szamatha]] fejlesztésével. Ezen szándéka azonban bizonyos buddhista tanok elvetéséhez vezetett.
66 ⟶ 65 sor:
 
==Kóan gyakorlatok==
A Kóan irodalom tanulmányozása általános minden Zen iskolában, de változó tantervvel. A Rinzai iskola is Kóan tantervet használ, amelyben kikérdezik a kérdéseket és kifejezéseket, valamint kínai költészeti idézeteket. A Szanbo Kjodan, szintén alkalmazza a Kóan tanokat, de elhagyták a kifejezések használatát. A kínai [[Csan]] és koreai Szeon, esetében a lényeg egy darab Kóan egész életen át történő tanulmányozása. A japán Szoto Zenen belül a kóan használatát elhagyták a 18. százaz végén.
 
===Hua-tou vagy Áttörő Kóan===
A Rinzai iskolában a gyakorlat a „hoshii”-val kezdődik, amelyet más néven „Áttörő Kóannak” is nevezünk.
 
 
Felkelteni az érdeklődést a „Nagy Kétség” iránt egy lényeges eleme a Kóan gyakorlatoknak. Ez építi fel a belső nyomást, amely soha nem szűnő késztetést ébreszt. A Zen Mester Wumen, ezekkel a szavakkal kommentálta a hatalmas koncentrációt, ami ehhez szükséges.
78 ⟶ 76 sor:
 
===Bepillantás===
Az Áttörő Kóanon történő folyamatos elmélkedés vagy Mu, a Buddha-természetbe történő bepillantáshoz vezethet.
 
Az áttörő Kóan célja, hogy lássuk a téma és a cél egységét.
90 ⟶ 88 sor:
A tanítok tesztelhetik, tanítványaik Kóan feleleteit, hogy megítéljék megértésüket. Húsztól százig is terjedhet a kérdések száma. Ezek azt a célt szolgálják, hogy mélyítsék a tanítvány tudását.
 
A kérdések feltétele és a feleletek ellenőrzése, mind egy rituáléhoz hasonló. A tanítványoknak meg kell tanulniuk, miként viselkedjenek, feleljenek bizonyos szituációkban.
 
 
 
==Kóan gyakorlatok==
109 ⟶ 105 sor:
====A kóan tanulmányozás fontossága====
Ennek fontosságát jól tükrözik a Rinzai iskola írásai. Zhongfeng Mingben (中峰明本) (1263–1323), egy kínai csan mester, aki a [[Jüan-dinasztia]] elején újjáélesztette a Rinzai hagyományt, nagy hangsúlyt fektetve a kóanok használatára. Úgy gondolta, hogy a kung an, olyan irodalmi munka, amelyet univerzális normákként kell használni, hogy tesztelje a csan mesternek készülő papokat.
{{quote|A kóan nem egy ember nézetét képviseli, hanem száz vagy ezer [[bodhiszattva]] véleményét, akik a [[Trailokja|három világban]] és a [[tíz spirituális birodalom|tíz spirituális birodalomban]]ban laknak. Ez az elv megegyezik a spirituális forrással, egybevág a misztikus jelentéssel és elpusztítja születés és halál jelenségét, valamint túlmutat a szenvedélyen. Nem lehet logikailag felfogni sem szavak által vagy írásban kifejezni. Olyan, mint a mérgezett dob, mindenkit megöl, ki hallja, vagy mint egy nagy tűz, amely elnyel mindenkit, aki közel merészkedik hozzá. Ez az, amelyet úgy hívunk „[[Bódhidharma]] rámutatása”.}}
 
Muszó Szoszeki (1275–1351), Zhongfeng Mingben japán kortársa, relativizálta a kóanok használatát. A kóanok tanulmányozása, a kínai mesterek ráhatása miatt, népszerű lett Japánban. Annak ellenére, hogy Muszó Szoszeki a Rinzai iskolához tartozott, a kóanok helyett a szútrákat magyarázó tanokat használta. Szerinte mindkettő az oktatását szolgálja. Mindkettőt kis drágakőnek nevezte, eszközöknek, amelyek segítik a tanítványokat az „ébredésben”.
 
====Kóan tanterv====
A Rinzai iskolán belül a kóanok tanulmányozása folyamatos egymásutánban történik. A tantervnek két ága is van, amelyeket a fő örökösöktől származtatnak: A Takudzsu és az Inzam tanterv. Ezeknek azonban számos mellékága is van, amelyek az adott ág tanítási tapasztalatait tükrözik. A Kóan tanterv azonban az idő során folyamatosan fejlődik és bővül, így legjobb, hogy ha úgy tekintünk rá, mint élő tradíció, mintsem meghatározott tanrendre.
 
A kóan gyakorlatok rend szerint az „Első Korláttal” kezdődnek vagy reflektálással. Miután elérték a „kenshot”, további kóanok vizsgálatával folytatják tanulmányaikat. Más megközelíések is léteznek azonban. A Takudzsu iskola diákjainak például, át kell törniük a „Kaputlan Kapun”. Az Inzan iskola pedig saját készítésű kóanjait használja.
149 ⟶ 145 sor:
 
===Az Egykedvűség Könyve===
Az „Egykedvűség Könyve” (kínai: 從容録; japán: 従容録 Shójóroku) egy 100 kóant tartalmazó gyűjtemény, amelyet Hongzhi Zhengjue állított össze a 12. században.
 
===A ''Kapujanincs átjáró''===
165 ⟶ 161 sor:
===Vajon a kutyának Buddha-természete van===
 
{{quote|Egy pap megkérdezte Zhàozhōut, „Egy kutyának [[Buddhabuddha-természet|buddha-természete]]e van-e vagy sem?” Zhaozhou azt felelte: „Mu.”.}}
 
===Egy kéz hangja===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kóan”