„Szentkuthy Miklós” változatai közötti eltérés

1908. június 2-án született Pesten, a [[Budapest VI. kerülete|terézváros]]<nowiki/>i Lehel utca 8/a. számú házban. Apja Pfisterer Lajos Gyula Mihály, a nemesi címmel bíró, nagy múltú osztrák Pfisterer család sarja, római katolikus vallású.<ref name=":2">{{Cite web|title = Hegyi Katalin előadása Szentkuthy Miklósról {{!}} videotorium.hu|url = http://videotorium.hu/hu/recordings/details/6908,Hegyi_Katalin_eloadasa_Szentkuthy_Miklosrol|work = videotorium.hu|accessdate = 2016-01-08}}</ref> Anyja, Götzler Gizella, szegény zsidó munkáscsaládba született, szülei Gizellát római katolikus vallásra kereszteltették.<ref name=":2" /> Apja a családjával a Várban lakott, jogi egyetemen tanult, azt elvégezve, de doktori diplomát nem szerezve dolgozni kezdett. Közben a család fokozatosan elszegényedve a pesti Lehel utcába költözött. Itt ismerte meg a munkás származású Götzler Gizellát, akivel a családi és társadalmi elvárásokkal nem törődve szerelmi házasságot kötött. Apja minisztériumi számellenőrként dolgozott.

A kis Miklósnál kancsalság fejlődött ki, ami egész gyermekkorában zavarta, akkori önmagát „bandzsa kis könyvmoly, nyomorék”-ként írta le később. 1909-ben a Lehel utcából Budára, egy I. kerületi, Enyedi utcai háromszobás lakásba költözött a család. Velük élt szeretett apai nagyapja, „Ópapa” és felesége.<ref name=":3">{{Cite web|title = Frivolitások és hitvallások|url = http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000010861&secId=0000987681&mainContent=true&mode=html|work = dia.jadox.pim.hu|accessdate = 2016-01-31|first = Szentkuthy|last = Miklós}}</ref> Szülei eléggé zárkózott természetűek, „mindig otthon ültünk, élő ember hozzánk nem jött látogatóba, apám senkit nem bántott, de utálkozott mindenki és minden fölött. Talán ezért is ragaszkodtam már legkisebb koromban nagyapámhoz. Borzasztóan szerettem az örökifjú gáláns lovagot.”<ref name=":3" /> A korábban vagyonos, „várbeli, úri társadalomhoz” tartozó de vagyona elvesztése miatt aktív életkorát rendőrtisztviselőként lezáró, a családdal németül beszélő, szekrényében harmincféle sétapálcát őrző, elegáns Ópapa nagy hatást gyakorolt a kis Miklósra.

Első regénye, az 1927. november 2-án befejezett ''Barokk Róbert'' csak a halála után, 1991-ben jelent meg először, ahogyan 1933-ban írott, ''Narcisszusz tükre'' című műve 1997-ben. Első publikált regénye, az 1934-ben megjelent (majd 1980-ban újra kiadott) [[Prae (regény)|Prae]] életműve jelentős pontját képezi. E művében [[François Rabelais]] és [[James Joyce]] hatása érezhető, s a modern Európa válságában tájékozódni próbáló magányos értelmiségi közérzetéről ad ironikus beszámolót. 1939-ben írt ''Széljegyzetek Casanovához'' című regényét a rendőrség erkölcsi okokra hivatkozva elkobozta, és bezúzatta. 2012 után francia, spanyol, portugál, és amerikai kiadók e könyvet jelentették meg először Szentkuthy életművéből.<ref name=":1" /> Legnagyobb írói vállalkozása a ''Szent Orpheus breviáriuma'' című többkötetes munkája volt, amellyel csaknem 50 évet töltött el.

Többek között [[James Joyce|James Joyce,]], [[Jonathan Swift]], [[Laurence Sterne]], [[Charles Dickens]], műveinek magyar fordítója.