„Marsa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Sport: Újra regatta-győztes |
a →Története: link |
||
39. sor:
[[Kr. e. 489]]-ből [[föníciaiak|föníciai]] kikötő maradványaira bukkantak az öböl partján. Később a [[Ókori Róma|rómaiak]] vették át a kereskedelem irányítását. A mai Marsa egyutcás faluként jött létre a [[Il-Port Il-Kbir|Nagy Kikötőbe]] vezető út mentén ott, ahol a szigetről lefolyó vízfolyások elérték az öböl vizét. Az [[aragónia]]i uralom alatt Marsa különálló hűbérbirtok volt, csak Jean L'Evesque de la Cassière [[Máltai lovagrend|johannita]] nagymester csatolta a lovagi birtokhoz [[1581]]-ben. A [[Málta történelme#A nagy ostrom (1565)|Nagy ostrom]] idején a törökök egyik fő táborhelye itt állt a közeli mezőn. A 17. században Gian Francesco Abela, a máltai történetírás atyja ötszobás házában múzeumot alakított ki, ez a mai Történeti Múzeum elődje. Az [[Alof de Wignacourt]]-féle vízvezetékek megépítése (1610-es évek) előtt szárazság idején Valletta lakosainak majd' öt kilométert kellett evezniük idáig, hogy vizet vigyenek a városba.
A 19. században a [[Brit Birodalom|britek]] egyik központja lett Máltán: lovaglóterepet alakítottak ki, rögbi- és pólópályát építettek. Hogy a környék munkásainak megfelelő körülményeket biztosítsanak, új város építését határozták el Marsa és [[Paola (Málta)|Paola]] között. Ez lett volna ''Albert Town'', amelyet Albert hercegről, [[Viktória brit királynő|Viktória királynő]] férjéről neveztek el, és még címert is terveztek neki. A [[máltai nyelv]]en ''Belt il-Ġdid''nek (Új Város) nevezett településnek [[1890]]-ben 620 lakosa volt, ám ezután elnéptelenedett. A plébániatemplom [[1909]] és [[1912]] között épült. Az [[1913]]-as [[Eucharisztikus
A [[második világháború]]ban a Jezsuita-dombon légvédelmi löveg állt. A világháború után Marsa a sziget egyik kereskedelmi központjává vált. Itt áll Málta egyik erőműve is. A második plébániatemplom [[1958]] és [[1961]] között épült.
| |||