„III. János lengyel király” változatai közötti eltérés

[[1683]] márciusában a Nemzetközösség elfordult Franciaországtól, és szövetséget kötött [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császárral]] a törökök ellen, akik Franciaország szövetségesei voltak. A törökök akkor nagy hadjáratra készülődtek és Sobieski félt, hogy csapást mérnek [[Podólia]] területéről kiindulva a Nemzetközösségre, [[Lwów]]ra és [[Krakkó]]ra. Megerősítette hát ezeket a városokat és összehívta a hadsereget. TörökországAz [[Oszmán Birodalom]] azonban Ausztriát támadta meg, és három havihónapon át tartó felvonulás után [[Kara Musztafa]] vezír megostromoltanagyvezír [[Bécs ostroma (1683)|megostromolta Bécset]]et. Sobieski nem várta meg a litván erősítést, a lengyel hadsereggel az ostromzár alattiostromlott osztrák főváros alá vonult. [[1683]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] vezénylete alatt lezajlott a [[kahlenbergi csata]], amely a törökök lemészárlásával végződött. Ezután a [[Magyar Királyság|Magyarországon]] keresztül visszavonuló török csapatokat követve Sobieski még egy jelentős győzelmet aratott [[párkányi csata|Párkánynál]], ezzel végleg felszabadítva [[Esztergom]]ot a török uralom alól, majd decemberben egész seregével visszatért Krakkóba.

[[1684]]-ben a lengyel nemzetközösség csatlakozott a [[Szent Liga (1684)|Szent Ligához]], melyet Ausztriaa [[Habsburg Birodalom]], [[Velencei Köztársaság|Velence]], és a [[pápai állam]] kötött a törökök ellen. A háború az [[Oszmán Birodalom]] ellen így tovább folytatódott, és a következő években a lengyelek több vállalkozást indítottak [[Podólia|PodóliáraPodóliába]], [[Moldova|MoldováraMoldovába]] és [[Havasalföld]]re, azonbande tényleges sikert ezek nem hoztaktudtak elérni. Mivel Sobieski az Oszmán Birodalommal vívott háborúra fordította figyelmét, nem tudta már megújítani az államigazgatást, visszafoglalni a [[Balti-tenger]] környéki földeket, sem pedig biztosítani a trónt legidősebb fia, Jakab herceg számára. Egyedül abból a célból, hogy segítséget kapjon [[Orosz Birodalom|Oroszországtól]] a török háborúban, [[Krzysztof Grzymułtowski]] Moszkvában békét kötött, mely a szövetség feltételeit rögzítette a következő 20 évre.

Sobieski uralkodása idején számos épület épült, többek között a [[wilanówi palota]], a [[Krasiński palota]], [[Varsó]]ban, a [[Lubomirski vár Wisniczben]], a [[minoriták]] temploma [[Krakkó]]ban. A király gyakran tartózkodott Lwówban, saját háza volt a piactéren, a lwówiak különösen szeretett királya volt.