„Fátimida művészet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
21. sor:
Mahdíja legfontosabb épülete a szerkezetében aglabida hatásokat mutató nagy[[mecset]], amely a félsziget déli részén fekszik, széles, négyzet alakú alapterületen, [[916]]-ban épült egy mesterséges teraszon. Az [[aglabidák|aglabida]] épületekre emlékeztető mecset egy látványos újítás figyelhető meg: al-Káim palotájához hasonlóan a bejáratot itt is a homlokzat elé építették. Belsejében az udvart körülvevő, a bejáratot kivéve az oldalakon végigfutó árkádos oszlopsor található. Az imacsarnok kilenc hajóból és három kereszthajóból áll. A [[mihráb]] előtti oszlopközt kupola fedi, fülkéjét kilenc kamrácskával osztották fel, amelyet kagylóhéj szerű kupola fed. Összhatásában az abbászida illetve az omajjád katonai épületekkel is mutat hasonlóságot, jelentősége azért nagy, mert később sok nagymecsetnek ez szolgált mintául.
 
Amikor [[Al-Manszúr abbászida kalifa|Al-Manszúr]] lépett a trónra, áthelyezte a fővárost Mahdíjából al-Manszúríjába, amelyet ő építtetett. Kairuántól délre terült el a város, égetett és vályogtéglákból épült, a városban hatalmas mecset, az [[Al-Azhar Egyetem|Al-Azhar]] (a„A tündöklőtündöklő”) épült. A víz az [[Aglabidák]] által restaurált vízvezetékenvízvezetékein érkezett a városba, amely egyúttal azt is lehetővé tette, hogyezzel a szomszédos Kairuán vízellátását ellenőrizzékis ellenőrzésük alatt tarthatták.
 
A kairói Al-Azhar-mecset – Dzsauhár kezdte meg építeni a mecsetet, amely a [[Síita iszlám|síizmus]] központjává vált. Az oszmán korban az egyik legfontosabb egyetem volt.