Az [[Árpád-kor]]i település egykorú a [[nagyváradi római katolikus püspökségegyházmegye|váradi püspökség]] alapításával. [[1273]]-ban már a káptalan és a püspök birtoka volt. [[1278]]-ban [[Bertalan (püspök)|Bertalan]] váradi püspök és királyi biztos [[Lóránd (erdélyi vajda)|Lóránt]] erdélyi vajdával és a tiszántúli részek nemeseivel itt tartott nagygyűlést. [[1360]]-ban a [[Telegdy család]] is részbirtokot szerez itt. [[1402]]-ben a korabeli okiratok oppidum Pyskey néven említették. [[1477]]-ben a Telegdyeken kívül a káptalan és a [[Pálos rend|pálosok]] is részbirtokot szereztek a településen. [[1678]]-ban [[Thököly Imre]] is többször tartózkodott itt. [[1692]]-től [[1848]]-ig Biharpüspöki ismét a nagyváradi püspökség birtoka lett.
'''Püspöki''' egykor pihenőhelye volt azoknak a [[Nagyvárad]]ra zarándokolóknak, akik [[I. László magyar király|Szent László]] sírját keresték fel.
