„Charles-Augustin Sainte-Beuve” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Források: commons törl.
34. sor:
Özvegy édesanyja és apai nagynénje nevelte fel, mert az apa Charles-Augustin születése előtt két hónappal meghalt. Az érettségi után Sainte-Beuve orvosnak készült, de két évi tanulás és kórházi gyakorlat után az újságírás és az irodalom felé fordult. A ''Le Globe'' liberális irodalmi és filozófiai hetilapban jelent meg első cikke Joseph Delorme álnéven. 1827-ben dicsérő kritikát írt [[Victor Hugo]] ''Ódák és balladák'' verseskötetéről, és ekkor kezdődött barátságuk. Együtt vettek részt [[Charles Nodier]] író és akadémikus irodalmi találkozóin a ''Bibliothèque de l'Arsenal''ban. A ''cénacle''-nak nevezett összejöveteleket a [[romantika]] bölcsőjének tartották. Minden vasárnap este ott gyűltek össze az írók, költők és művészek, hogy felolvassák és megbeszéljék írásaikat, verseiket. Politikával is foglalkoztak. Hugo és Saint-Beuve is megalakították saját irodalmi körüket Hugo lakásán. Adèle, Hugo felesége nagyon diszkréten elfogadta Sainte-Beuve udvarlását, ezért a barátság Hugóval megszakadt 1830-ban.
 
Sainte-Beuve a [[saint-simonizmus|saint-simonisákhozsimonistákhoz]] csatlakozott, [[Pierre Leroux]]-val, [[Henri Lacordaire]]-rel és [[Hughes Felicité Robert de Lamennais|Lamennais-vel]] barátkozott. Verseit először ''Joseph Delorme'' álnéven adta ki. A ''Volupté'' című regénye önéletrajz. A ''Történeti és kritikai körkép a XVI. századi franca költészetről és színházról'' (''Tableau historique et critique de la Poésie française et du théâtre français au XVIe siècle'') még ma is alapműnek számít. Mivel versei és regénye nem arattak átütő sikert, Sainte-Beuve az irodalomkritika felé fordult. Cikkeit közölte a ''Le Globe'', a ''Revue de Paris'', ''Revue des Deux-Mondes'', ''Le Constitutionnel'' és a ''Le Moniteur Universel''.
 
1837-ben [[Lausanne]]-ba hívták, hogy tartson előadásokat a [[janzenizmus|janzenista]] Port-Royalról. Az órák kibővített anyagából született az ''Histoire de Port-Royal'', amit legjelentősebb művének tartanak.