„Fehérvári jog” változatai közötti eltérés

Székesfehérvár topográfiája, polgári elemének kialakulása a korai magyar városok sorsának egyik legjobb példája. Nem vitás, hogy a legkorábbi város jellegű településünk volt. Vására, mértékegységei (pl. ''Pondus Albensis''<ref>[http://www.albaarchivum.hu/hu/szekesfehervar-tortenete/varostorteneti-osszefoglalo Székesfehérvári Városi levéltár - Várostörténeti összefoglaló]</ref>) már a [[11. század]]ban gazdasági központtá tették. Királyi székhellyé és szakrális központtá is igen korán kialakult. A [[város]]i funkciókat betöltő [[település]] felett a joghatóságot kezdetben kizárólag a [[király]], majd a király és az egyházi testületek együttesen gyakorolták. Amikor a város falain belül a nyugati polgári elem megjelent, már nem szerezhette meg az egész város feletti joghatóságot, bár jogait a király biztosította. Élénk gazdasági és politikai központ maradt ugyan a [[török hódoltság]]ig, s a városi szervezet megerősödött benne, kiterjesztve a [[Polgár (városlakó)|polgárság]] fennhatóságát a külvárosok egy részére is, de egyeduralomra a polgárság sohasem jutott.

 

[[Fájl:Béla IV (Chronicon Pictum 126).jpg|230px|bélyegkép|jobb|[[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] ábrázolása a [[Képes krónika|Képes krónikában]]]]