„Nagy Károly (újságíró)” változatai közötti eltérés

'''Nagy Károly''' ([[Nagyrábé]], Bihar vármegye 1932. március 26.) újságíró, író. Szülei: Sándor szegényparaszt (1902-1950) és Gyenge Zsófia htb. (1905-1954) Középiskolái 1943-51 között: nagyszalontai Állami Arany János Gimnázium, Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma, majd szakérettségi Kalocsán. Egy év előkészítő után (Oleg Kosevoj Szovjetösztöndíjas Iskola) 1952-től történelemszakos hallgató a szaratovi Csernisevszkij Egyetemen, majd a moszkvai Lomonoszovon, ahonnan 1956. decemberében kizárták; 1957-ben az ELTE-n diplomázott.

1957-60 között a Hadtörténeti Levéltár és Múzeum munkatársa, majd külpolitikai újságíró az MTI-ben, ahonnan 1990-ben megy nyugdíjba. 1977-87 között a Külföldi Adások Szerkesztőségének helyettes vezetője. Három ciklusban - 1953/67; 1969/73; 1987/90 az MTI, Magyarország és Népszabadság tudósítója Szófiában. 1960-tól a MÚOSZ tagja. - Cikkei, tudósításai, hírmagyarázatai, riportjai Bulgáriáról, Ciprusról, Görögországról az IPM, az Ország-Világ, Kossuth Rádió, TV-Híradóban is megjelentek. Első könyve - Bemutatom Bulgáriát - a Kossuth Kiadóban 1969-ben jelent meg. Riportkönyvét Hej, Balkán! (szintén Bulgáriáról) címmel a Gondolat adta ki 1979-ben, miként A kilencedik újjászületés című, szintén riportkötetet (Mongóliáról, 1985) ugyancsak, mindkettőt a Világjárók sorozatban. Következő kötete a Tibeti reinkarnációk volt (1987), ez az MTI gondozásában jelent meg a Tudósító voltam sorozatban.

Két kötete jelent meg a [[Változó Világ]] sorozatban: Buddhizmus, misztika, Tibet (2006), illetve A bulgáriai rendszerváltás (2009)