„1973” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pom-i (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
* [[február 28.]] – A lengyelországi [[Szczecin]] közelében, repülőgép-szerencsétlenség következtében életét veszti a lengyel és a csehszlovák belügyminiszter, valamint kíséretük tagjai.
* [[március 1.]] – A [[Fekete Szeptember]] nevű arab terrorista szervezet tagjai megszállják Szaúd-Arábia kartúmi követségét.
* [[március 2.]] – A bolíviai [[La Paz (település, Bolívia)|La Pazban]]ban letartóztatják Klaus Altmann üzletembert, aki a II. világháború idején [[Klaus Barbie]] néven [[Lyon]] város Gestapo-főnöke volt (a lyoni hóhér).
* [[március 8.]] – [[Észak-Írország]]ban népszavazáson a lakosság 98%-a úgy dönt, hogy továbbra is Nagy-Britanniához kíván tartozni.
* [[március 15.]] – A hivatalos ünnepségeken kívül középiskolás és egyetemista diákok tüntetnek Budapesten, a Váci utcában és környékén. A "nacionalista tüntetés" miatt a rendőrség 41 tüntetőt előállít.
* [[március 19.|március 19]]–[[március 20.|20]]. – Az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] Központi Bizottságának kultúrpolitikai munkaközössége határozatot hoz az „antimarxista, jobboldali, revizionista” Lukács-iskola ellen.
* [[március 22.]] – A csehszlovák szövetségi gyűlés ismét [[Ludvík Svoboda|Ludvík Svobodát]] választja köztársasági elnökké.<ref name=TK92CS>[[Baló György]]–Lipovecz Iván: Tények Könyve '92, Ráció Kiadó Kft., [Budapest], 1992. 156. oldal, ISSN 0238-3748</ref>
* [[március 26.]] – Oscar-díjat nyer [[A Keresztapa]] című film.
37. sor:
* [[április 3.]] – [[Martin Cooper]] egy modern, bár meglehetősen nehéz, hordozható készülékkel 1973. április 3-án kezdeményezte az első mobilhívást. Az első mobilhívás indításakor Cooper a [[Motorola]] Kommunikációs Divíziójának igazgatója volt.
* [[április 4.]] – A kambodzsai baloldali erők, a [[vörös khmer]]ek ostromgyűrűbe zárják Kambodzsa fővárosát, [[Phnom Pehn]]t. Az amerikaiak 10-én légihidat létesítenek a főváros ellátására.
* [[április 6.]] – [[Dél-Dakota|Dél-Dakotában]] sziú indiánok tiltakoznak a rezervátumokban uralkodó állapotok ellen. 37 napi megszállás után kiürítik Wounded Knee-t, ahol 1890-ben az indiánok utolsó tömeges mészárlására került sor.
* [[április 7.]] – A Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelőbizottság katonai megfigyelőit [[Huế]]ból [[Lao Bao (Vietnam)|Lao Bao]]-ba szállító helikoptert rakétatalálat éri és lezuhan, ekkor veszti életét [[Dylski Aurél]] határőr őrnagy és [[Cziboly Csaba]] tartalékos százados.
* [[április 10.]] – A [[Bejrút]]ban és Szidonban végrehajtott izraeli kommandóakció során megölik a palesztin mozgalom három vezetőjét; Száeb Szalim libanoni miniszterelnök lemond, Libanon panaszt nyújt be az ENSZ-hez.
46. sor:
** A [[Bundestag]] elfogadja az NSZK és az NDK alapszerződését.
* [[május 17.]] – Megkezdi munkáját a [[Watergate-botrány|Watergate-ügy]] kivizsgálására alakult szenátusi bizottság.
* [[május 25.]] – A [[NASA]] Föld körüli pályára juttatja a Skylab-1 űrlaboratóriumot.
* [[június 1.]] – [[Görögország]] köztársasággá alakul.
* [[június 7.]] – Willy Brandt az első német szövetségi kancellár, aki Izraelbe látogat.
* [[június 13.]] – 13 évre szóló gazdaságfejlesztési tervet fogadnak el [[Jugoszlávia|Jugoszláviában]].
* [[július 17.]] – [[Mohammad Daud Hán]] vezetésével államcsínyt hajtanak végre [[Mohammed Zahir afgán király|Zahir afgán sah]] ellen.<ref>Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 5. köt., CHR-DAV, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 405. p.</ref>
* [[június 18.]] – [[Leonyid Iljics Brezsnyev|Brezsnyev]] egyhetes látogatást kezd az Egyesült Államokban. Aláír több egyezményt, köztük az atomháború elkerüléséről, a SALT-II. tárgyalások gyorsításáról szóló dokumentumot.
* [[június 20.]] – 17 évi emigráció után hazatér Argentínába Juan Perón, volt köztársasági elnök.
* [[június 29.]] – [[Chile]] fővárosában, Santiagóban jobboldali puccskísérlet zajlik le, sikerét a hadsereg akadályozza meg.
* [[június 30.]] – Magyarország csatlakozik az általános Kereskedelmi és Vámegyezményhez a GATT-hoz.
* [[Július 3.|július 3]]-[[Július 7.|7.]] – Helsinkiben 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével lezajlik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza, Magyarországot Péter János külügyminiszter képviseli.
* [[Július 10.|július 10]]-[[Július 13.|13]]. – Kádár János Jugoszláviában tárgyal.
* [[július 17.]] – [[Mohammad Daud Hán]] vezetésével államcsínyt hajtanak végre [[Mohammed Zahir afgán király|Zahir afgán sah]] ellen.<ref>Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 5. köt., CHR-DAV, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 405. p.</ref>
* [[július 31.]]–[[augusztus 2.]] – [[Kurt Waldheim]] ENSZ-főtitkár csehszlovákiai látogatása.<ref name=TK92CS/>
* [[augusztus 18.]] – Az amerikaiak 44%-át nem győzi meg Nixon elnök Watergate-magyarázata.
* [[szeptember 1.]] – A [[csehszlovákia]]i [[Liptószentmiklós]]on megkezdi működését a Csehszlovák–Szovjet Barátság Katonai Műszaki Főiskola, amelynek szervezetébe integrálják a már működő katonai középiskolát is; ugyanakkor [[Kassa|Kassán]] megalakul a Szlovák Nemzeti Felkelés Légierő Katonai Akadémia, [[Turócszentmárton]]on a Katonai Vezetési és Műszaki Főiskola, valamint a Hadtáp és Technikai Biztosítás Katonai Főiskola [[Zsolna|Zsolnán]].<ref>Siposné dr. Kecskeméthy Klára: A szlovák katonai felsőoktatás. In: Honvédségi Szemle. 63. évf., 2. sz., 29. sz. – 2009. március</ref>
* [[szeptember 3.]] – Nixon elnök [[Henry Kissinger|Henry Kissingert]] nevezi ki külügyminiszternek.
* [[szeptember 11.]] – A chilei[[Chile|Chilében]] katonai juntapuccs erői lebombáztákmegdönti [[Salvador Allende]] elnök palotájátrendszerét, feloszlattákaz elnököt meggyilkolják. Katonai junta veszi át a hatalmat, amely feloszlatja a parlamentet és a meggyilkolt törvényes elnök helyére [[Augusto Pinochet]]et neveziknevezi ki.<ref>[http://www.mr1-kossuth.hu/index2.php?option=com_content&task=view&id=101802&pop=1&page=0&Itemid=99 Zavargások a Chilében a Pinochet-puccs évfordulóján] URL hozzáférés – 2009. szeptember 17.</ref>
* [[október 6.]] – A [[Jóm kippúri háború]] kezdete.
* [[szeptember 18.]] – Mindkét német állam az ENSZ tagja lesz.
* [[október 6.]] – Egyiptom és Szíria megtámadja Izraelt, ezzel kezdetét veszi a negyedik arab-izraeli háború, a [[Jóm kippúri háború]].
* [[november 11.]] – Aláírják az egyiptomi-izraeli fegyverszünetet.
* [[november 26.]]
** [[Mauritánia]] az [[Arab Liga]] tagja lesz.
64 ⟶ 70 sor:
** Megkezdi a termelést az [[Ajka]]i Timföldgyár.
* [[december 11.]] – Csehszlovákia és az NSZK képviselői [[Prága|Prágában]] szerződést írnak alá a két ország közötti viszony normalizálásáról. <small>(A szerződés leglényegesebb pontja a diplomáciai kapcsolatok felvétele és az [[Müncheni egyezmény|1938-as müncheni szerződés]] semmissé nyilvánítása.)</small><ref name=TK92CS/>
* [[december 14.]] – Péter Jánost [[Puja Frigyes]] váltja a külügyminiszteri székben.
* [[december 20.]] – Bombamerénylet következtében meghal Luis Carreró Blanco spanyol miniszterelnök. A merényletért az [[ETA]] baszk titkos szervezet vállalja a felelősséget.
* [[december 21.]] – Magyarország és az NSZK diplomáciai kapcsolatot létesít.
* [[december 18.]] – [[VI. Pál pápa]] üresnek nyilvánítja az [[esztergomi érsek]]i széket, és [[Mindszenty József]] [[bíboros]]-hercegprímást nyugállományba helyezi.
* [[december 31.]] – Megszűnik a forgalom a Cegléd-Tiszajenő-Vezseny közötti 32 km-es keskeny nyomtávú vasútvonalon.
 
=== Határozatlan dátumú események ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/1973