„Hűvösvölgy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
|||
30. sor:
[[File:Hidegkúti Rendészeti Központ avatás.JPG|left|thumb|A Hidegkúti Rendészeti Központ a hűvösvölgyi Rezeda utcában, az avatása előtt]]
2009 óta a hűvösvölgyi végállomást csak villamosvonal köti össze a budai belvárossal és a [[M2-es metróvonal|2-es metró]]val (számozása jelenleg [[61-es villamos (Budapest)|61-es]]), míg a főváros belső részei felé haladó egyetlen buszjárat jelenlegi számozása szerint [[29-es busz (Budapest)|29-es]] belső végállomása a [[Budapest III. kerülete|III. kerületi]] [[Szentlélek tér (Budapest)|Szentlélek tér]]en található; a korábbi 64-es és 164-es buszok helyett pedig [[2012]] óta négy Solymárra közlekedő járat ([[64-es busz (Budapest)|64]], [[64A busz (Budapest)|64A]], [[164-es busz (Budapest)|164]], [[264-es busz (Budapest)|264]]) ér véget ezen a végállomáson. Néhány éve Hűvösvölgy már éjszakai tömegközlekedési járatokkal is elérhető, a [[956-os busz (Budapest)|956-os]], [[963-as busz (Budapest)|963-as]] és [[964-es busz (Budapest)|964-es]] buszok igénybevételével.
==Látnivalók==
* Hűvösvölgy környékének talán legérdekesebb, épített értéke a 2006 óta [[műemlék]]nek számító [[Magyar Szentföld-templom]], amely valójában egy templomi célra emelt, de a teljes befejezése előtt félbemaradt, ám még így is monumentális hatású, ovális alakú épülettorzó a Heirich István utca 5. számú telken. A templom építését a ferences rendtartomány szentföldi hivatali biztosa, Majsai János Mór szerzetes kezdeményezte az 1930-as években, az építkezés 1940-től 1949-ig tartott, amikor – nem sokkal a már kizsaluzott kupolaszerkezet kibetonozása előtt – az építkezést leállíttatták, sőt a tetőszerkezet elkészült részeit is lebontották. Számos különböző, világi funkció után 2013 óta ismét a ferences rendtartomány az épület kezelője. (Az 1930-40-es években a szomszédos Heinrich István u. 3. számú villaépületben és a 7. számú ingatlanon is a ferences rend által fenntartott létesítmények – zárda, árvaház, nyomda és szentföldi múzeum – működtek.)
* A városrész látványának meghatározó eleme a villamosvégállomás épületegyüttese, amely szintén műemléki védettséget élvez. Az épületegyüttes érdekessége, hogy a forgalmi irodát és jegypénztárat is magában foglaló utasforgalmi főépület korábban mintegy 150 méterrel arrébb állt, az [[1999]] előtti régi végállomás felszállóhelyén (még régebben pedig, képeslapok tanúsága szerint a leszálló oldalon), de 1999-ben a végállomási vágányrendszer teljes átépítésekor és a közös busz- és villamosvégállomás kialakításakor elbontották, majd felújított állapotban a mai helyén állították fel. A főépület mellett álló kisebb, tornyos épület jelenleg is az eredeti helyén áll, korábban ez volt a sofőrök pihenőhelye a már megszűnt végállomási hurokvágány által körbeölelt kis területen, jelenleg szociális helyiségek találhatók benne.
* Bánffy György emlékpark [[Bánffy György (színművész)|Bánffy György]] emlékhelyével.
==A városrész az irodalomban==
| |||