„Appianosz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
99. sor:
Appianosz művének szinte érintetlenül fennmaradt része a polgárháborúkról szóló könyvei. Magyarra először [[Hahn István]] fordított le ezeket, és hosszú ideig csak ezeket lehetett olvasni magyarul. Ugyancsak Hahn István volt az, aki a nemzetközi tudományosság számára bebizonyította, hogy Appianosz önálló koncepcióval rendelkező történetíró volt.
Appianosz a római polgárháborúk okaként a római földkérdést tárgyalja, ami miatt [[Karl Marx|Marx]] kedvenc olvasmánya volt. Egy
Appianosz beszámol arról, hogy a rómaiak a hódításaik során hatalmuk alá került népek földjeinek egy részét állami közfölddé, [[ager publicus]]szá nyilvánították. Ezt elméletileg felosztották a római polgárok és az itáliai szövetségesek között, azonban egy idő után a gazdagok megkaparintották a földeket, majd nem adták ki őket bérletbe, mivel a bérlő polgárokat és szövetségeseket katonáskodási kötelezettség terhelte, és félő volt, hogy a gyakori háborúskodás miatt elmarad a bérletből remélt haszon. A gazdagok emiatt rabszolgákat telepítettek a birtokaikra. A szövetségesek azonban lázadozni kezdtek, hogy ezzel megszűnik a munkalehetőség számukra, ráadásul a rabszolgák egyre növekvő tömege veszélyt jelent rájuk. Emiatt a 367-es évben elfogadták a ''Licinius-Sextius-féle törvényeket''. Ezeket azonban senki sem tartotta be egy idő után. Ekkor [[Tiberius Gracchus|Tiberius]] majd [[Gaius Gracchus]] próbálta a földkérdést megoldani - sikertelenül. Az ezt követő események, mint a [[Spartacus (gladiátor)|rabszolgafelkelések]], a szövetségesek fellázadása, illetve a polgárháború jórészt a földkérdés megoldatlanságából fakadtak.
|