„Szláv népek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Andriska94 vissza |
a nyelvet beszélők létszáma szerint csoportosítva + Szilézia |
||
21. sor:
== Nyugati szlávok ==
=== Lengyelek ===▼
{{Bővebben|lengyelek}}▼
A [[Visztula]] menti szláv törzseket [[Piast-dinasztia|Piast-nemzetségből]] száramzó [[I. Mieszko]] (969-992) fejedelem fogta össze kíséretére támaszkodva. A csehekhez hasonlóan szembekerült a [[németek]]kel. A [[lengyelek]] váltakozó eredménnyel harcoltak ugyan, de megvédték függetlenségüket. [[966]]-ban beengedte a német hittérítőket, és csatlakozott a római egyházhoz. Mieszko fia, [[I. Boleszláv lengyel király|I. (Vitéz) Boleszláv]] (''Bolesław Chrobry'', [[992]]-[[1025]]) a németekkel szemben sikereket ért el, és [[1000]]-ben [[Gniezno|Gnieznóban]] önálló lengyel [[érsekség]]et hozott létre. Ennek köszönhetően a lengyel egyház közvetlenül a [[pápa (egyházfő)|pápa]] felügyelete alá került, és függetlenedett a [[Német-római Birodalom]]tól. Boleszláv [[1025]]-ben [[király|királlyá]] koronáztatta magát, ami a lengyel állam növekvő erejét mutatta. A térségben [[Magyarország]] mellett [[Lengyelország]] is az önálló fejlődés útjára lépett.▼
=== Csehek ===▼
{{Bővebben|csehek}}▼
A morvák bukását követően a Cseh-medence szláv törzseit a [[Přemysl vezér]]től származó fejedelmek (például Szent Vencel) egyesítették. [[I. Boleszláv cseh fejedelem|I. Boleszláv]] (935-964) fölvetette népével a nyugati kereszténységet, és támogatta az egyházat, amely hatalmának támaszává vált. [[Egyház]]i és államszervezetük azonban nem tudott függetlenedni a német egyháztól, [[püspök]]ségük ([[Prága]]) csak a század második felében jött létre ([[973]]), de az is a [[mainzi érsekség]] felügyelete alá tartozott.▼
=== Szlovákok ===
{{Bővebben|szlovákok}}
30 ⟶ 39 sor:
{{Bővebben|Morvaország történelme}}
A [[morvák]] hoztak létre tartós [[állam]]ot a [[Frank Birodalom]] határterületén, a [[Morva (folyó)|Morva]] folyó völgyében, a [[9. század]]ban, [[I. Mojmír morva fejedelem|I. Mojmir]] vezetésével. A frank befolyás ellensúlyozására bizánci térítőket hívtak be. [[Szent Cirill|Cirill]] és [[Szent Metód|Metód]] tevékenysége nyomán önálló [[szláv nyelvek|szláv nyelvű]] egyház jött létre, külön a morvák nyelvéhez igazodó írással. [[Morvaország]] fénykorát [[Szvatopluk]] ([[870]]-[[894]]) fejedelem alatt élte, aki jó viszonyra törekedett a nyugattal, elüldöztette a keleti térítőket, és országával együtt a római [[katolikus egyház]]hoz csatlakozott. Hatalmát kiterjesztette a környező szláv területekre: a [[Cseh-medence|Cseh-medencére]] és a Kárpát-medence északnyugati részére. Szvatopluk halálát követően fiai között harc indult a hatalomért, és a magyarok és frankok együttes támadása elsöpörte államukat.
▲=== Csehek ===
▲{{Bővebben|csehek}}
▲A morvák bukását követően a Cseh-medence szláv törzseit a [[Přemysl vezér]]től származó fejedelmek (például Szent Vencel) egyesítették. [[I. Boleszláv cseh fejedelem|I. Boleszláv]] (935-964) fölvetette népével a nyugati kereszténységet, és támogatta az egyházat, amely hatalmának támaszává vált. [[Egyház]]i és államszervezetük azonban nem tudott függetlenedni a német egyháztól, [[püspök]]ségük ([[Prága]]) csak a század második felében jött létre ([[973]]), de az is a [[mainzi érsekség]] felügyelete alá tartozott.
▲=== Lengyelek ===
▲{{Bővebben|lengyelek}}
▲A [[Visztula]] menti szláv törzseket [[Piast-dinasztia|Piast-nemzetségből]] száramzó [[I. Mieszko]] (969-992) fejedelem fogta össze kíséretére támaszkodva. A csehekhez hasonlóan szembekerült a [[németek]]kel. A [[lengyelek]] váltakozó eredménnyel harcoltak ugyan, de megvédték függetlenségüket. [[966]]-ban beengedte a német hittérítőket, és csatlakozott a római egyházhoz. Mieszko fia, [[I. Boleszláv lengyel király|I. (Vitéz) Boleszláv]] (''Bolesław Chrobry'', [[992]]-[[1025]]) a németekkel szemben sikereket ért el, és [[1000]]-ben [[Gniezno|Gnieznóban]] önálló lengyel [[érsekség]]et hozott létre. Ennek köszönhetően a lengyel egyház közvetlenül a [[pápa (egyházfő)|pápa]] felügyelete alá került, és függetlenedett a [[Német-római Birodalom]]tól. Boleszláv [[1025]]-ben [[király|királlyá]] koronáztatta magát, ami a lengyel állam növekvő erejét mutatta. A térségben [[Magyarország]] mellett [[Lengyelország]] is az önálló fejlődés útjára lépett.
=== Kasubok ===
45 ⟶ 46 sor:
=== Szorbok ===
A felsőszorbot [[Bautzen]], az alsószorbot [[Cottbus]] környékén beszélik. Az alsószorbban lengyel hatás, míg a felsőszorbban cseh hatás figyelhető meg. Egyes adatok szerint a két nyelvet kb. 150 ezer ember beszéli Németországban.
=== Sziléziai nyelv ===
{{Bővebben|Sziléziai nyelv}}
A sziléziai nyelv vagy sziléz nyelv (sziléziaiul ''ślůnsko godka'', [[lengyel nyelv|lengyelül]]: język śląski) [[nyugati szláv nyelvek|nyugati szláv nyelv]], amelyet [[Szilézia|Sziléziában]] (a mai [[Lengyelország]], [[Csehország]] és [[Németország]] területén) beszélnek. A [[2002]]-es népszámlálás szerint 509 000<ref name="stat.gov.pl"/> ember tekinti anyanyelvének a szilézt, ez természetesen nem jelenti azt, hogy ennyi is a beszélők száma. Más szilézeknek viszont ez csupáncsak nyelvjárás, ezért ők a lengyelt jelölték meg anyanyelvüknek. A szilézek teljes létszámát becslések 960 ezer főre teszik.
Vitatott, hogy tekinthető-e önálló nyelvnek. A nyelvészek egy része szerint csak a [[lengyel nyelv]] egy nyelvjárása. Németek nem ismerik el nyelvként, ezért náluk is csak lengyel dialektusnak van besorolva.
2012-ben felmerült, hogy regionális nyelvvé nyilvánítanák a szilézt.<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/regionalis-nyelvve-nyilvanitanak-a-szileziait-lengyelorszagban Regionális nyelvvé nyilvánítanák a sziléziait Lengyelországban]</ref>
== Délszlávok ==
| |||