„Rajzfilm” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tüsmester (vitalap | szerkesztései)
kis magyar rajzfilmtörténet
aNincs szerkesztési összefoglaló
10. sor:
A hatvanas években indultak a mai nézőnek is ismerős sorozatok, mint a ''Gusztáv'' (több mint száz epizód készült belőle, a világ számos országában vetítették, sőt vetítik ma is), vagy a '68-ban indult [[Mézga család]]. Ezek már a televízió térhódítását jelzik, csakúgy, mint [[Jankovics Marcell]] népszerű sorozata, a ''Magyar népmesék'', vagy a ''Frakk a macskák réme'' és a ''Kérem a következõt!'' ([[Nepp József]] munkája). A fölsorolt filmek mind-mind népszerűek lettek itthon csakúgy, mint külföldön, ami nem utolsósorban a fantáziadús képi világnak, és a fanyar, mindenhol érvényes humornak köszönhető.
 
A sok sorozat és rövidfilm után 1973-ban készülhetett el az első egész estés magyar rajzfilm, a ''János vitéz'', Jankovics Marcell filmje. A másik korabeli siker a ''Lúdas Matyi'' volt, kevés filmet láttak annyian nálunk, mint [[Dargay Attila]] alkotását. A hetvenes-nyolcvanas években sok fesztiváldíjat nyert rövidfilm mellett (például [[Ternovszky Béla]]: ''Modern edzésmódszerek'', és az 1981-ben Oscar-t kapott ''A légy'', [[Rófusz Ferenc]] animációaanimációja) több, mint 20 egész estés film készült. Csak néhány a méltán sikeres művek közül: ''Vuk'' és ''Szaffi'' (Dargay Attila), ''Háry János'' (Richly Zsolt), ''Hófehér'' (Nepp József), ''Macskafogó'' (Ternovszky Béla), vagy a francia partnerrel készült ''Az idő urai''.
 
A kilencvenes években az átszervezések és természetesen a pénzhiány miatt már nagyon kevés rajzfilm készült, több kis stúdió próbálja (sokszor nemzetközi koprodukciók segítségével) életben tartani az animációs művészetet Magyarországon.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rajzfilm