A Magyarországi Vegetárius Egyesület (később Magyar Vegetárius Egyesület) pedig [[1883]]-ban kezdte meg működését.
A vegetarianizmus gondolata és gyakorlata az angolszász világban terjedt el a leginkább. Már a 18. században több kis keresztény gyülekezet etiaietikai okokból és aszkézis céljából érvelt az általuk természetellenesnek kritizált húsevés ellen.<ref>Hans-Jürgen Teuteberg: ''Zur Sozialgeschichte des Vegetarismus''. In: ''Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte'' 81, 1994, S. 43–45.</ref> Az első vegetariánus egyesület [[London]]ban alakult meg 1801-ben, amiket hamarosan újabb egyesületek megalakulása követett más angol városokban. A 19. század elején [[Percy Bysshe Shelley]], a költő volt az etikai vegetarianizmus fő szószólója.<ref>Colin Spencer: ''The Heretic’s Feast. A History of Vegetarianism'', London 1993, S. 244–251; Tristram Stuart: ''The Bloodless Revolution. A Cultural History of Vegetarianism from 1600 to Modern Times'', New York 2007, S. 372–398.</ref> Az első modern kori Vegetáriánus Társaság [[1847]]-ben alakult meg Angliában, Vegetarian Society néven. Az angol vegetáriánus mozgalom egyik közismert alakja [[George Bernard Shaw]] volt.<ref>Colin Spencer: ''The Heretic’s Feast. A History of Vegetarianism'', London 1993, S. 379–382. James Gregory: ''Of Victorians and Vegetarians. The Vegetarian Movement in Nineteenth-century Britain'', London 2007. Korrajz a korai angol vegetariánus mozgalomról</ref> A 19. században és a 20. század elején rendszerint ovo-lakto-vegetarianizmusról volt szó; vegánok csak szórványosan léptek fel.<ref>James Gregory: ''Of Victorians and Vegetarians. The Vegetarian Movement in Nineteenth-century Britain'', London 2007, S. 11, 76f.</ref>
Oroszországban Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910) volt a vegetarianizmus vezéralakja.<ref>Peter Brang: ''Ein unbekanntes Rußland. Kulturgeschichte vegetarischer Lebensweisen von den Anfängen bis zur Gegenwart'', Köln 2002, S. 59–113.</ref>
