„Szent István-bazilika (Budapest)” változatai közötti eltérés

}}

{{egyért2|a budapesti bazilikáról|Szent István-bazilika (egyértelműsítő lap)}}

A '''Szent István-bazilika''' vagy '''Lipótvárosi plébániatemplom''' [[Neoreneszánsz|neoreneszánsz stílusban]] épült [[római katolikus egyház|római katolikus]] templom [[Budapest]]en a [[Lipótváros]]ban, a [[Bajcsy-Zsilinszky út (Budapest)|Bajcsy-Zsilinszky út]] és a Szent István tér között (főhomlokzata a térre néz). A bazilika [[Magyarország]] egyik legjelentősebb egyházi épülete, a főváros egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége, a ''Szent István-kultusz'' egyik fő helyszíne. Az épület névadója a magyar államalapító király, [[I. István magyar király|Szent István]], akinek épségben maradt jobb kezét, a [[Szent Jobb]]ot [[ereklye]]ként itt őrzik. Az épület a maga 96 méterével az [[Magyarország legmagasabb építményei|ország egyik legmagasabb épülete]].

 

}}

[[File:BazilikaFotoThalerTamas.JPG|thumb|265px|A Bazilika a Budai Vár felől]]

[[1845]]-ben végül [[Hild József]] kapott megbízást a tervek elkészítésére. A földmunkákat már [[1846]]-ban megkezdték, de a folytatás az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] miatt késedelmet szenvedett (ekkor szenvedett súlyos károkat a bontásra ítélt Zitterbarth-féle templom is). A Hild elképzelései szerinti [[Klasszicizmus|klasszicista stílusú]] istenháza építését [[1851]]. [[augusztus 14.|augusztus 14-én]] kezdték el. [[Sina Simon]] báró volt a fő mecénása. Az alapkőletételre 1851. [[október 4.|október 4-én]] került sor, azonban Hild József [[1867]]-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, és csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák. [[1868]]. [[január 22.|január 22-én]] a már felfalazott [[kupola]] – a féloldalas terhelés és a pillérek egyenlőtlen süllyedése miatt – beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása [[1871]]-ig tartott. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére [[Ybl Miklós]]t kérték fel, aki [[neoreneszánsz]] stílusban dolgozta át a terveket és [[1891]]-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása [[1905]]-re készült el [[Kauser József]] vezetésével.

 

[[Fájl:Bazilika szentely.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|A szentély a baldachinos főoltárral]]

[[Fájl:Bazilika Szent Istvan.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|[[Stróbl Alajos]] Szent István szobra]]

A templom építészeti szerkezete nem bazilikás elrendezésű. A [[görög kereszt]] alaprajzú, kilencosztatú belső teret nyugatról a sekrestye és a Szent Jobb-kápolna, illetve a félköríves szentély zárja le. A kereszt szárainak metszéspontjában, a szentély fölött magasodik a [[tambur]]os [[kupola]]. A kereszt szárait [[dongaboltozat]], a közöttük lévő melléktereket pedig kis méretű kupola fedi.

 

|}

[[Fájl:Bazilika Szuz Maria.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|[[Pátzay Pál]] Szűz Mária-szobra]]

 

[[Fájl:Bazilika légifotó02.jpg|265px|bélyegkép|jobbra|A bazilika madártávlatból]]

 

* Szent István-nagyharang:

A déli (jobb) toronyban található. 9250 kilogrammos, alsó átmérője 240 cm. Magyarország legnagyobb harangja. 1990-ben készült a [[passau]]i [[Perner harangöntöde|Perner öntödében]]. Érdekessége, hogy füles harang; koronáján 6 db. fülecske van és ezeknél fogva van felfüggesztve. Legfőképpen [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] és [[szilveszter]] éjfélkor kondul meg, emellett főünnepekkor hallható.

| Mádl Ferenc köztársasági elnök temetésének napján tartott engesztelő szentmise.

|-

| A czestochowai kegykép hiteles másolatának fogadása alkalmából a bazilika valamennyi harangjának kíséretében.

|}

 

== Kultikus vonatkozások ==

[[File:Budapest Szent Jobb.jpg|thumb|265px|A Szent Jobb díszes ereklyetartójában]]

A bazilika [[1931]]-ben kapta meg a [[Bazilika#Bazilika: egyes templomok egyházi rangja|basilica minor]] címet [[XI. Piusz pápa|XI. pápától]], s [[1938]]-ban a Budapesten megrendezett [[Eucharisztikus világkongresszus#Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten|XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus]] eseményeinek központja volt (ekkor nevezték el a kerületet Szentistvánvárosnak).

 

[[Fájl:Bazilika orgona.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|A bazilika orgonája]]

[[File:BazilikaOrgFotoThalerTamas.JPG|bélyegkép|jobbra|265px|Az orgona spanyol trombita sípjai]]

A Szent István-bazilika zenei élete 1905. évi felszentelése óta jelentős. Jeles orgonaművészek voltak a bazilika főorgonistái, köztük [[Antalffy-Zsiross Dezső]], [[Zalánffy Aladár]], [[Szakolczay-Riegler Ernő]], [[Pécsi Sebestyén]] és [[1963]] óta [[Koloss István]]. A Szent István-bazilika kórusát [[1909]]-ben alapította [[Sztojanovics Jenő]], őt követte [[Demény Dezső]] ([[1913]]–[[1938]]), [[Harmat Artúr]] ([[1938]]–[[1959]]), majd [[Hidas Frigyes]] ([[1959]]–[[1962]]). [[1962]] óta a kórust [[Fehér László (karnagy)|Fehér László]] vezeti. Az elmúlt évszázadban az egyházi és komolyzenei, klasszikus és kortárs műveket egyaránt előadó kórus számos hangversenykörutat tett Európában. Nyaranta jeles hazai és külföldi orgonaművészek adnak hangversenyt a Bazilikában, s szintén nyári időszakban vasárnaponként a kórus is koncerttel várja az érdeklődőket.