„Căile Ferate Române” változatai közötti eltérés

 
== Infrastruktúra ==
[[Fájl:Szatmarnemeti.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Kétnyelvű állomásnév -felirat]]
 
A [[románia]]i [[vasút]]i infrastruktúra karbantartásával és fejlesztésével a '''CFR Infrastructură''' vállalat foglalkozik. Néhány adat a [[románia]]i [[vasút]]i infrastruktúráról:<ref name="RKM"/>
* a vasúthálózat (normál nyomtávú) hossza: 10&nbsp;639&nbsp;km, ebből villamosított 3&nbsp;9713971&nbsp;km (25 kV, 50&nbsp;Hz AC - váltóáram)
* széles nyomtávú (1542&nbsp;mm) vonalak hossza: 134&nbsp;km, nem villamosított
* keskeny nyomtávú (760&nbsp;mm) vonalak hossza: 7&nbsp;km, nem villamosított
[[Fájl:Sonkolyos alagut.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Alagút a Sebes-Körös völgyében a Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonalon]]
[[Fájl:Pod Cernavoda.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Saligny-híd a Duna felett]]
 
Az ország legnagyobb [[rendezőpályaudvar]]a a [[bukarest]]i, mely [[1910]]–[[1913]] között épült, ''Chitila Rendezőpályaudvar'' néven. A két világháború bombázásai során jelentős károkat szenvedett. [[1940]]–[[1948]] között az egyre növekvő vasúti forgalom kielégítése céljából egy új pályaudvart építettek, párhuzamosan a régivel, melynek neve ''Bukaresti Új Rendezőpályaudvar'' lett.
 
[[1955]]-ben megépült az első mechanizált rendezőpályaudvar [[Ploiești]]-n, melyamely automata fékrendszerének köszönhetően napi 4000 kocsi mozgatására is képes volt. [[1977]]-ben épültek meg a [[golești]]-i és [[koslárd]]i rendezőpályaudvarok, majd [[1979]]-ben az [[arad]]i, [[nagyvárad]]i és [[szucsáva]]i. [[1982]]-ben adták át a forgalomnak a naponta 5400 kocsit mozgatni képes [[socola]]i rendezőpályaudvart.
 
Napjainkban a legnagyobb forgalmat a [[bukarest]]i, [[brassó]]i, [[koslárd]]i, [[dés]]i és [[konstanca]]i rendezőpályaudvarok bonyolítják le.