„Timpanon” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Bazilika timpanon.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|A Szent István-bazilika timpanonja a kupola körkilátójával]]

 

 

Leggyakoribb jelentése most az '''orommező''': a nyeregtetős épületek háromszög alakú, esetleg ívesen zárt, [[Párkány (építészet)|párkánnyal]] határolt homlokfelülete, illetve fülkéje, amit gyakran szobordíszekkel töltöttek ki. Formája és helye az épület homlokzatán megkötötte az ábrázolandók kompozícióját, érvényesülését pedig zavarta az előreugró eresz. Ezen úgy segítettek, hogy a timpanon hátfalát előre hozták, a figurákat pedig megemelt talapzatra tették. A [[Görögország|görög]] templomok timpanondíszeinek a legkorábbi időkben bajelhárító szerepe volt; a szimmetrikusan elhelyezett állatalakok közé a legtöbbször [[Gorgó]]-alakot állítottak ([[Korküra]]). Később a templom istenéhez vagy a városhoz köthető [[mitológia]]i jelenetek kerültek a képmezőbe ([[Olümpia]]i [[Zeusz]]-templom).

 

==Timpanon a román kori művészetben==

 

A kapu feletti ívmező nem csak háromszög alakú lehetett, hanem a román kori építészetben félköríves. Ezt a mezőt általában, festéssel vagy kőfaragással gazdagon díszítették. Magyarországon sok régi templom román kori timpanon díszítése maradt fönn. Néhányat megtalálunk a következő falvak és városok templomainál: [[Zalaháshágy]], [[Monoszló]], [[Csempeszkopács]], [[Sopron]], [[Szeged]], [[Böde]], [[Domonkosfa]], [[Halmágy]], [[Ják]], [[Vurpód]], [[Vízakna]]. A magyarországi templomoknál igen gyakori az életfa jelenet a román kori timpanonokon.

 

Igen szép az a megoldás, amikor díszkapu ([[bélletes kapu]]) orommezejét díszíti a timpanon. Egyik szép emlékünk Pannonhalmán látható. Emlékezetes díszkapuja volt [[a középkori Szent Adalbert székesegyház]]nak.

 

==Források==

* {{Művlex|4|600}}

* Dercsényi Dezső (1972): ''Román kori építészet Magyarországon''. Corvina, Budapest

 

== További információk ==

{{commonskat|Tympanums}}

 

[[Kategória:Épületszerkezeti elemek]]