Wikipédia

„Képregény” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Balfülü (vitalap | szerkesztései)
349 szerkesztés
négy link kikékítése
61. sor:
[[Fájl:Little nemo the walking bed.jpg|bélyegkép|Winsor McCay: Little Nemo in Slumberland]]
 
Valódi korszaka a [[20. század]] elején kezdődött két [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] sajtómágnás [[Pulitzer József|J. Pulitzer]] és [[W.R.William Randolph Hearst]] vetekedésével, újságaik színes vasárnapi mellékletében. Kezdetben a képregény egy elbeszélés egyszerű illusztrációja volt csupán, de hamarosan sajátos helyet vívott ki magának. A rajzokon léggömb vagy buborék formájú vonallal körülkerített nagy, fehér foltok tűntek fel, és a szöveget foglalták magukba. A képregény kezdetben humoros, innen kapta angol nevét, a ''comics''-ot, és változatos témájú. A gyermeki szembeszegüléstől, [[Rudolf Dirks]]: ''[[The Katzenjammer Kids]]'' ([[1897]]), az álom vízióin át, [[Winsor McCay]]: ''[[A kis Nemo|Little Nemo in Slumberland]]'' ([[1905]]), a családi problémákig, [[G. MacManus]]: ''[[Bringin Up Father]]'' ([[1915]]) terjed.
[[Bud Fisher]] [[1907]]-ben az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban elsőként jelentetett meg képregényt napi folytatásokban. [[Európa|Európában]] a szöveg két egymással ellentétes szellemű képregényben megőrizte fontosságát. [[Pinchon]] és [[Caumery]]: ''[[Bécassine]]'' ([[1905]]), és [[Forton]]: ''[[Les Pieds Nickelés]]'' ([[1908]]).
Egyes [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] rajzolók a képregényben, a szórakozáson kívül új elbeszélő kifejezésmód lehetőségeit látták: [[Pat Sullivan]]: ''[[Krazy Kat]]'' ([[1910]]). A terjesztővállalatok például a [[Syndikates]] pénzügyi és ideológiai szempontból is meghatározták a rajzolók munkásságát. Nekik volt köszönhető, hogy egyszerre volt sikerük a különbözőbb témájú képregényeknek: a polgári családi idillt felrajzolóknak, a rendőri nyomozást bemutatóknak, a fantasztikus halandókat, valamint a tér és az idő hőseit is megelevenítőknek. A képregény jelentőségét az adta, hogy a kor gazdasági és társadalmi eseményeit figyelemre méltó hitelességgel rögzítette: a nagy gazdasági válság idején [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]] ''[[Miki egér]]'' ([[1927]]), ''[[Popeye, a tengerész|Popeye]]'' ([[1929]]), ''[[Batman]]'' és ''[[Superman]]'' ([[1938]]) képregények jelentek meg.
 
=== A II. világháború után ===
A [[második világháború]] idején pedig [[Milton Caniff]]: ''[[Malle Call]]'' ([[1942]]) és ''[[Steve Canyon]]'' ([[1947]]) írásai váltak híressé . A társadalmi válság a horrorképregényekben jelent meg, de ezeket hamar be is tiltották, hiszen az erőszakot hirdették. [[Európa|Európában]] ez idő alatt kis késéssel hasonló fejlődés ment végbe: [[Hergé]] ''[[Tintin kalandjai|Tintinje]]'', [[Rob Vel]] majd [[Franquin]] ''[[Spirou]]ja'', vagy [[René Goscinny|Goscinny]] és [[Albert Uderzo|Uderzo]] ''[[Asterix]]e'' elsősorban a fiatalságot szórakoztatta, a ''[[Hara Kiri]]'' ([[1961]]), majd [[1969]]-ben ''[[Charlie-Hebedo]]'', a politikát is beiktatta a műfajba. [[Brösel]] képregénye, a [[Werner]] az 1980-as évekbeli németországi fiatalok életérzését jelenítette meg. A képregény tartalmilag fejlődött, grafikai újítások kísérték, az [[1930-as évek]]től ezek általános filmi és képi eljárásokba integrálódtak. Ilyenek voltak a ''[[Silver Surfer]]'' az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban, ''[[Fred]]'', ''[[Duirlet]]'' [[Franciaország]]ban. [[Oroszország]]ban még az [[1970-es évek]] végén is elítélték a képregény műfaját, de azért néhány lapban mégis megjelent. Egyes országok a képregényt gazdasági, kulturális problémák bemutatására is felhasználták.
 
== Képregény-elmélet ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Képregény”