„Mócok” változatai közötti eltérés

 

[[1848]]-49-ben a vélt és valós sérelmeiktől s Bécs által a magyarság ellen feltüzelt mócok újfent számottevő pusztításokat vittek végbe a környék elsősorban magyar anyanyelvű nemesei és polgárai körében (Abrudbánya, Zalatna, [[Nagyenyed]]). A szervezett hadseregek szinte teljesen esélytelenek voltak ezen a vidéken. A mócok ellen folytatott harcokban vesztette életét [[Vasvári Pál]] [[1849]]-ben. 1849-ben a békekötés az [[Avram Iancu]] által vezetett mócok és a magyar politikai vezetés között túl későn jött létre. Az erdélyi magyar s a magyarországi, többnyire már csupán hajdani közhiedelemmel ellentétben a mócokról, miként a sok szempontból rokonlelkületű, s nemkülönben hegyvidéki s úgyszintén határőr [[székelyek]]ről is megállapítható az a történelmi törvényszerűség-paradoxon, amely a hegyvidéki, harcias hagyományú s számos történelmi megpróbáltatást elszenvedett és átélt nemzetekre érvényes, miszerint : békés nép, ha békében hagyják. Ellenkező esetben, ha például egy, számukra idegennek elkönyvelt, központosított hatalom kísérletezett és próbálkozott meg azzal, hogy méltánytalanul uralkodjon fölöttük, előreláthatóan is fölöttébb kétséges volt, hogy hosszú távon jót fognak állni majd magukért.

 

== Mócföld turisztikai látványosságai és alpinista nevezetességei ==