„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-12-1” változatai közötti eltérés

A '''[[Kínai buddhizmus|buddhizmus]]''' legelőszört az első században érkezett [[Kína|Kínába]], a [[Han-dinasztia]] idején, indiai hittérítőkönismertették keresztülmeg [[Kína|Kínában]]. OnnantólEttől kezdve a buddhizmus egészen a modern korig jelentős szerepet játszott a [[Kína történelme|kínaiKína történelembentörténelemében]] egészen a modern korig. Hatalmas mennyiségűSok indiai [[buddhista szövegek|buddhista szöveget]] fordítottak le [[kínai nyelv]]re, amelyeketezeket későbbidővel kiegészítettekmár olyanKínában szövegekkel,írtak amelyekegészítettek már Kínában íródtakki. ÍgyAz jöttígy létre alétrejött, nyomtatott [[kínai buddhista kánon]], amely nagy hatással volt az egész kelet[[Kelet-ázsiaiÁzsia]] kulturális légkörrelégkörére, többek között [[Korea (történelmi)|KoreaKoreában]], [[Japán]]ban, a [[Rjúkjú-szigetek]]en és [[Vietnam]] területénban. Az [[India|Indiából]] és [[Nepál]]ból területéről származóérkezett vallás, filozófia és tudomány egyaránt hozzájárult a [[kínai irodalom]] és a [[kínai nyelv|nyelv]] fejlődéséhez is hozzájárult.

A [[buddhista meditáció|meditáció]], a [[buddhista kántálás|mantra szavalás]], az [[Amitábha|Amitábha Buddha]] tudatosság, az [[aszkézis]] és a [[buddhista vegetarianizmus|vegetarianizmus]] gyakorlataibeépült mind beépültek a hétköznapiaz emberek hitrendszerébehétköznapjaiba. A [[Ming-dinasztia]] korábólkorában valóírt elbeszélésekből ismerttudjuk, hogy a világi gyakorlók gyakran folytak bele Tiszta Föld és csan buddhista gyakorlatokba egyaránt, és a [[buddhista szövegek|buddhista szútrákat]] is tanulmányozták. A ''[[Szív szútra]]'' és a ''[[Gyémánt szútra]]'' volt a két legnépszerűbb,; amelyetezeket a ''[[Lótusz szútra]]'' és az ''[[Avatamszaka-szútra]]'' követettkövette. A világi hívek gyakran kötelezték el magukat a mantrák szavalására,; amelyekezek közül a [[Nílakantha dháraní]] és a [[Cundi (buddhizmus)|Cundí Dháraní]] voltakvolt a legnépszerűbbeklegnépszerűbb. Robert Gimello megfigyelése alapján a kínai buddhista közösségekben a cundi ezoterikus gyakorlatai mind a köznép és az elit számára kedvesis voltkedvesek voltak. Nagyra tartották és széles körben ismerték [[Avalókitésvara]] és [[Dzsizó|Ksitigarbha]] bodhiszattvákatbódhiszattvákat, valamint Amitábha Buddha és a [[Bhaisadzsjaguru|Gyógyító Buddha]] mahájána alakjait. A kínai társadalom minden szintjén elfogadott voltelfogadták a [[karma a buddhizmusban|karma]] és az [[újjászületés (buddhizmus)|újjászületés]] tanát, és mind az egyházi, mind a világi emberek egyaránthívek elzarándokoltak az ismert buddhista kolostorokba és a kínai négy kínai szent hegyhez.

A kínai buddhisták számát rendkívül nehéz megbecsülni. Az amerikai PEW kutatóközpont szerint a lakosság több mint 18%-a tekinthető buddhistának (2015). Az egymásnak ellentmondó adatok ellenére világosan látszik, hogy az enyhülő politikai légkör kedvez a spiritualitás újbóliúj megjelenésének. Az országban ma már újból több mint {{szám|28000}} buddhista kolostor és {{szám|16000}} templom működik, amelyekbenezekben a [[bhikkhu|szerzetesek]] és [[bhikkhuni|apácák]] száma megközelíti a negyedmilliót. A kínai buddhizmusban hagyományosan fontos szerepet játszottak a [[Háztulajdonosháztulajdonos (buddhizmus)|világi gyakorlók]] hagyományosan fontos szerepet játszottak, akik mindiglelkigyakorlatai isigen ahasonlóak kínaiaz buddhistaegyháziakéhoz. egyházVilági embereihezbuddhistáktól hasonló gyakorlatokat folytatnak. Rengetegrengeteg történelmi életrajz állmaradt rendelkezésre világi buddhistáktólfenn, amelybőlezekből ismertek amegismerhetjük gyakorlataikgyakorlataikat és a kínai buddhizmusban elfoglalt jelentős szerepükszerepüket. Ezen felül rendelkezésre állnak [[Jézus Társasága|jezsuita]] szerzetesek elbeszélései— is, mint például [[Matteo Ricci]]-é, amelyből— elbeszéléseiből is fény derül arra, hogy mennyire szivárgott beáthatja a buddhizmus a kínai elit gondolkodását és a kultúra berkeibekultúrát.