„Anyag (fizika)” változatai közötti eltérés

Az anyag így [[kvark]]okból és [[lepton]]okból (például az elektron) áll. A kvarkok [[hadron]]okat (pl.a [[nukleon]]ok, azaz a proton és a neutron) alkotnak az [[erős kölcsönhatás]] összetartó ereje által. A nukleonok – szintén az erős kölcsönhatás által – [[atommag]]okká állnak össze. Az atommagok és az elektronok az [[elektromágneses kölcsönhatás]] [[kötött állapot]]aiként alkotják az [[atom]]okatatomokat, a [[kémiai elem]]ek legkisebb, még az illető elem tulajdonságait viselő darabját. Az egyes kémiai elemeket az atommagjukban levő protonok száma különbözteti meg egymástól. Egy-egy elem különböző számú neutront is tartalmazhat az atommagjában, ezeket az illető elem [[izotóp]]jainak hívjuk. Az elektronok száma az elem atomjában megegyezik az az atommagban levő protonokéval és így a teljes [[elektromos töltés]] nulla. Ha az elektronok száma több vagy kevesebb, akkor az illető elem [[ion]]jával van dolgunk. Az atomok és ionok az elektromágneses kölcsönhatás következtében [[molekula|molekulákat]] alkotnak, ezek adják a makroszkopikusan megfigyelhető anyag változékonyságát.

Az anyagoknak lehet határozott az összetételük, például ha egyféle molekulából épülnek fel, vagy egy jól definiált [[kristály]]tkristályt alkotnak. De lehetnek keverékek is, mint például az [[ötvözet]]ek, vagy lehetnek teljesen heterogén, változó összetételűek is, mint sok [[kőzet]], például a [[gránit]].

A [[molekula|molekulák]] meghatározott minőségű és számú atom összekapcsolódásával kialakuló kémiai részecskék. A molekulában az atomokat [[kémiai kötőerők]] kapcsolják össze. A kémiai kötőerők az anyagok részecskéi között ható erősebb vagy gyengébb vonzó [[kölcsönhatásokkölcsönhatás]]ok. Ezek tartják együtt a molekulában az atomokat, de kialakulhatnak molekulák között is. A [[víz]]molekulában két [[hidrogén]]atom egy [[oxigén]]atommal, a [[szén-dioxid]] molekulában a [[szén]]atom két [[oxigén]]atommal kapcsolódik össze. A [[kén]]molekulában nyolc [[kén]]atom alkot egy gyűrűt.