„Merkúr” változatai közötti eltérés

egy bájt törölve ,  3 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
(→‎Magyar vonatkozások: forráshivatkozások <ref>-fel, a Kertészre angol Wikipédia helyett planetarynames.wr.usgs.gov a forrás)
A '''Merkúr''' a [[Naprendszer]] legbelső és legkisebb [[bolygó]]ja,<ref>Régebben a [[Pluto (törpebolygó)|Plútót]] tekintették a legkisebb bolygónak, de ma már [[törpebolygó]]nak számít.</ref> a [[Nap]] körüli keringési ideje 88 nap. A Merkúr a [[Föld]]ről nézve fényesnek látszik, [[magnitúdó]]ja −2,0 és 5,5 között változik, azonban nehéz észlelni, mert a Földről nézve a [[Nap]]tól mérhető legnagyobb szögtávolsága csak 28,3°. Reggel vagy este szürkületkor lehet megfigyelni. A bolygóról viszonylag keveset tudunk.
 
A Merkúrt meglátogató két [[űreszköz]] közül az első a [[Mariner–10]] volt, amely 1974–1975-ben a bolygó felszínének csupán 45%-át térképezte fel. A második a [[MESSENGER]], melyamely további 30%-ot mutatott meg a bolygó felszínéből, amikor [[2008]]. január 14-én elrepült mellette. Ez az űreszköz [[2008]]. október 6-án és [[2009]]. szeptember 29-én még kétszer elhaladt a bolygó mellett, [[2011]]. március 19-én bolygó körüli pályára állt, mintegy 200 kilométerre a felszíntől – adatokat gyűjt, azokat a Földre továbbítja, miután a maximális magasságba került, 15&nbsp;000 kilométerre a felszíntől. Ekkortól tovább tanulmányozza és feltérképezi az egész égitestet.
 
A Merkúr sok tekintetben hasonlít a [[Hold]]ra: felszínét számos [[becsapódási kráter|kráter]] borítja, nincs természetes [[hold (égitesttípus)|holdja]], és nincs állandó [[légkör]]e. Azonban a Holddal ellentétben nagy, [[vas]]at tartalmazó [[bolygómag|magja]] van, melynek következtében rendelkezik [[mágneses mező]]vel, melynek erőssége a földinek körülbelül 1%-a.<ref>{{cite web |url=http://www-spc.igpp.ucla.edu/personnel/russell/papers/merc_mag/|title=Mercury magnetic field|publisher=C. T. Russell & J. G. Luhmann|accessdate=2007-03-16}}</ref> Magjának relatív mérete miatt kivételesen nagy a bolygó sűrűsége. Felszíni hőmérséklete 90 és 700 [[Kelvin|K]] (−183-183&nbsp; és 427&nbsp;°C) között változik,<ref name="ESAs&t">{{cite web|url=http://sci.esa.int/science-e/www/category/index.cfm?fcategoryid=4586|title=Background Science|publisher=European Space Agency|accessdate=2008-05-23}}</ref> Ahol a Nap éppen merőlegesen éri a felszínt, ott van a legmelegebb, és a sarkokhoz közeli kráterek mélyén mérik a leghidegebbet.
 
A Merkúr megfigyeléséről szóló feljegyzések legalább az időszámításunk előtti első ezredfordulóig nyúlnak vissza. A 4. század előtt a görög csillagászok két bolygónak gondolták aszerint, hogy napkeltekor vagy napnyugtakor volt látható.