„Közönséges paprika” változatai közötti eltérés

Őshazája [[Közép-Amerika|Közép]]- és [[Dél-Amerika]]; [[Európa|Európában]] első példányai a [[spanyolok]]hódítások kezdtékidején termeszteni.hajósok [[Magyarország]]onáltal akerült át Dél-Amerikából [[napóleoni háborúkSpanyolország]]ba. idejénBorsot terjedtláttak elbenne, mivelés aeleinte tengerzárcsak, amint paprikaegzotikus behozatalátfűszer lehetetlenné tettehasználták.

A közönséges paprika táplálkozási értéke nagy, mert sok benne az értékes összetevő és sokoldalúan felhasználható. CsípősségétA paprika termésének csípős ízét az aromatikus aminók csoportjába tartozó szerves vegyület, a [[kapszaicin]] nevű vegyület(Capsaicin) okozza, amely a néhány nem csípős fajtából hiányzik is, piros színét pedig a karotinoidokhoz tartozó kapszantin (Capsantin) adja. Ez az anyag a paprika termés növekedése, érése során képződik. A paprikák csípősségét hagyományosan a [[Scoville-skála|Scoville-skálán]] (SHU egység) és az annál objektívabb „ASTA csípősség-egységben” [[nagy teljesítményű folyadékkromatográfia|nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával]] mérik.

A [[vitamin#C-vitamin|C-vitamin]]-tartalma 100 mg/100 g, de egyes fajták beérett termésében a 300 mg-ot is elérheti. Előnye, hogy savanyítva is megőrzi C-vitamin-tartalmát, ezért téli fogyasztása mindenkinek javasolt. Tartalmaz még [[illóolaj]]at, cukrot, [[pektin]]t, [[ásványi sók]]at, A, B1, B2-vitamint is. A sokféle [[karotinoid]] nemcsak festékanyag, de tápértékük is fontos. A jó minőségű fűszerpaprika élettani hatása összetett, amelyek közül az étvágygerjesztő, és emésztést serkentő hatása emelkedik ki leginkább.