Az új kutatásból kiderült, hogy a Bezerédj kastélyt Bezerédj Ignác I. építette 1813-1817 között.
ozott.
* '''[[Bezerédj-Esterházy-kastély]]'''
**[[Esterházy Miklós (nádor)|Esterházy Miklós]] [[nádor]] [[1626]]-ban második feleségének - Bedegi Nyáry Krisztinának - testvéreitől vásárolta meg Ménfőt. Azonnal zálogba adta a pápai kapitányának, gróf Csáky Lászlónak, ő pedig továbbadta a győri [[Jézus Társasága|jezsuiták]]nak. Feltételezzük, hogy ők szorgalmazták a [[kápolna]] építését [[1670-es évek]]ben. Időközben a Tata-gesztesi uradalomhoz csatolták a ménfői pusztát. A [[kastély]] építése idején az uradalom tulajdonosa gróf [[Esterházy Ferenc]]. Birtokain [[1770]] – és [[1774]] között nagy építkezések voltak, így Ménfőn is. Feltehetőleg a ménfői puszta igazgatására kialakított uradalmi épületekkel együtt épült a kastély is [[copf stílus]]ban. Mai formáját [[19. század]] elején nyerte a [[klasszicista]] feljáró megépítésével. I. Bezerédj Ignác az Esterházy család jószágkormányzója (Hétszemélyes tábla egyik bírája, a Királyi Kúria nagybíráinak egyike, királyi tanácsos, a Szent István-rend lovagja) 1812-ben három nemzedékre ingyen használatra kapta a ménfői pusztát, amit utóda [[Bezerédj István]] 1888-ban megvásárolt. A kastély a nevét az utolsó birtokosától nyerte. Építészetileg helyesebb [[kúriáUdvarház|kúriának]]nak nevezni, a kastély elnevezést a ménfői nép adományozta az épületnek. A kastélyt minden háború alatt kifosztották. Sorsa 1945 után viszontagságos volt. Legtovább a Rába gyár használta munkásszállásnak. [[1955]]-ben, amikor az utolsó tulajdonos Bezerédj unoka, ''Denk Gusztávné'' kitelepült Ausztriába, lemondott az állam javára a kastélyról. Az épület felújítása után [[1988]]-tól a közművelődést szolgálja. Itt kapott helyet a könyvtár és 1991-ben
** '''Galgóczi Erzsébet Emlékszoba''' (Címe: Győr, Győri u. 94.)''
