„Piezoelektromosság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 31.46.206.184 (vita) szerkesztéséről Ronastudor szerkesztésére |
a link |
||
5. sor:
Ilyen kristály például a [[kvarc]] (SiO<sub>2</sub>). Egy piezoelektromos kristály [[sajátrezgés]]ét nagyon pontosan tartja, ez adja a [[kvarcóra|kvarcórák]] [[időalap]]ját.
A '''piezoelektromosság''' és
[[Kép:SiO2Piezo.jpg|bélyegkép]]
[[Kép:SchemaPiezo.gif|bélyegkép|Mechanikai erő hatására a kvarckristály végein feszültség jelenik meg]]
Az egyik leggyakrabban alkalmazott kristály a kvarc, mely hatszöges rendszerben kristályosodik, ahol a rácspontokban pozitív és negatív ionok helyezkednek el felváltva. Egy ilyen kristályt két fémlap közé helyezve, majd összenyomva azt, a fémlemezek töltöttekké válnak, amivel elektromos szikrát lehet gerjeszteni (öngyújtó, gázgyújtó). A piezoelektromos anyagoknak ezt a tulajdonságát kihasználva készítenek kis méretű generátorokat.<ref>[http://mernokbazis.hu/cikkek/energiaellatas-nanogeneratorral Energiaellátás nanogenerátorral]</ref>
Jelentős a katonai hasznosítása. Már az [[első világháború]]t követő években a jelenséget felhasználták a [[szonár]] megalkotásához. Másik fontos katonai alkalmazási terület a lövedékek gyújtói.
Ennek a jelenségnek a fordítottja az '''elektrostrikció'''. Lényege, hogy villamos térbe helyezve egy kvarckristályt annak felülete deformálódik, egyik irányba megnyúlik, a másikba összenyomódik. A rákapcsolt feszültségnek köszönhetően e megnyúlás és összenyomódás többször előfordul,
==Forrás==
|