Az állat társas, ezért csordákban él, nappal aktív igazán, délután indul táplálékkeresésre., Táplálékaamely kizárólag növényekből áll. EgyedülállóA guanakó egyedülálló abban, hogy képes az összes tápanyagot és a vizet is a sivatagi[[sivatag]]i kaktuszokból[[kaktusz]]okból felvenni.<ref>[http://www.nal.usda.gov/awic/pubs/llama.htm#top "Information Resources on the South American Camelids: llamas, alpacas, guanacos, and vicunas 1967-2003"<!-- Bot generated title -->]</ref>{{Nincs a forrásban|date=January 2011}} A kérődzőkhöz[[kérődző]]khöz hasonlóan az egyszer alapos rágás nélkül lenyelt táplálékot visszaöklendezve újra megrágja, habár a teveféléknek[[tevefélék]]nek nem sok közük van a kérődzőkhöz.[[kérődző]]khöz, Eztezt az előbéli mirigy jelenléte jelzi.
A manátuszok[[manátusz]]ok, a [[tapír]] és a [[jaguár]] mellett a legnagyobb vadon élő emlős Dél-Amerikában. Ha veszélyben érzi magát, akkor gyakran köp.<ref>[http://kids.nationalgeographic.com/Animals/CreatureFeature/Guanaco National Geographic]</ref>
Kis csoportokban járja az [[Andok]] hatalmas hegységeit. Akár 56 km/órával is képes szaladni a sziklás vidéken.<ref>[http://animal.discovery.com/guides/mammals/habitat/aridland/guanaco.html Discovery Animal Guides - Guanacos]</ref> Kiválóan úszik. A csoportokat vagy egy hím és háreme[[hárem]]e alkotja, vagy agglegényekbőlkizárólag hímekből állnakáll. A fiatal hímek három-négy évig élnek agglegénycsordábancsordában. A nőstények csapata kicsi, ritkán haladja meg a 10-es egyedszámot, míg aza hím agglegénycsordákcsordák akár 50 fősek is lehetnek. A pár nélküli hímek állandóan harcolnak egymással, amivel a későbbi háremszerző harcokra készülnek fel. Először vagy területet foglalnak, vagy megküzdenek egy vezérhímmel a hatalomátvételért. Az öreg, elűzött hímek általában magányosan élnek. A fiatal hímek együtt kóborolnak és saját hárem kialakítására törekszenek. Ha veszélyben érzik magukat, akkor magas hangú mekegéssel figyelmeztetifigyelmeztetik a csapatot. A vezérhímguanakók errekomoly aellensége csorda élére állva nagyobb iramot diktál, aztán aaz [[puma|andoki puma]] és''(Puma aconcolor csapataraucanus)'' közé helyezkedik. A guanakók másik komoly ellenségeés a [[andoki kondor|kondorkeselyű]] ''(Vultur gryphus)'', de ez utóbbi főleg a borjakat veszélyezteti. Ez mélyrepüléssel és erős szárnycsapásokkal a szakadékba űzi a csordát, ahol halálra zúzzák magukat és a tetemek a kondorkeselyűk tápláléka lesznek. A beteg és a fiatal egyedeket a [[culpeo pamparóka]] ''(Lycalopex culpaeus)'' is elejtheti. A guanakó a hatékonyabb védekezés érdekében "társult"kihasználja a [[Nandu|nanduval]].A''(Rhea nanduamericana)'' közös életterét, a [[futómadár]] ugyanis nagyobb távolságból képes észlelni a veszélyeket és figyelmeztetifigyelmeztetései a guanakótguanakó csorda számára is hasznos.
