„Medresze” változatai közötti eltérés

A ''Nagyszeldzsuk Birodalom'' egész területén elterjedt oktatási formát szívesen vették át a környező iszlám államok. A szeldzsukok hanyatlása után, az amúgy kegyetlenkedéseiről hírhedt [[Timur Lenk]] birodalmában, [[Buhara]] és [[Szamarkand]] mint az oktatás fellegvárai váltak ismertté. Korabeli források szerint a bukharai medreszékben, az [[1790-es évek]]ben mintegy harmincezer diák tanult, valódi egyetemi városi hangulatot adva az [[üzbegisztán]]i városnak.

 

 

== Építészet ==

A központi területet egy [[íván]] foglalja el. Ez a fajta elrendezés a 13. századig jellemző a [[közép-ázsia]]i medreszetípusokra. A század második felében alakul ki ennek a típusnak a „klasszikus" formája: az ''ívánt'', amely az [[irán]]i területek kedvelt építészeti megoldása volt, a hátsó fal közepére helyezték át (ez az úgynevezett ''egyívános elrendezés''), melyet két oldalról egy-egy kupolás terem vett közre. A cellák, amelyekben a diákok laktak és tanultak, az udvar két oldalán helyezkedtek el.

 

 

Az általában kisebb méretű kupolás, fedett udvaros anatóliai ''szeldzsuk'' medreszék mellett, a másik típust nyitott udvar jellemzi, amelybe két vagy négy ívánt is építettek. A kétívános medreszékben maguk az ívánok mindig a főtengely mentén, egymással szemben helyezkednek el, például [[Qifte Miriare-medresze]] ([[Erzurum (település)|Erzurum]], [[1250]] körül), [[Karatay-medresze]] ([[Antalya (település)|Antalya]], [[1250]]/[[1251]]).

|Karatay-medresze

|1251

|Szeldzsuk

|-style="background:aliceblue; color: #000000;"