„Kisbér” változatai közötti eltérés

 

== Földrajz ==

Területének földrajzi alakzata a patakvölgyekkel szabdalt síkság. A város határát keleten a Kethelyi-ér, középütt a török Bálint-ere és a Kutere-patak, nyugaton a Feketevíz-ér szeli át. A patakok felduzzasztásával festői szépségű halastavak keletkeztek: Batthyány-tó, Nagy-tó, Kőmalom-tó, Kismalom-tó, Nádasi tavak. Határának földrajzi nevei a multat idézik: Ivánka régen Iwanka theleke /1525/, Körtéjes /1358/, Kőharaszt alatt, Sós-tó /1668/, Kert-alja, Pörös föld, Kis -hegy, Öreg-hegy /1759/, Papföld, Fisárja, Zsellér-Páskom, Káposztáskertek, Kender-föld, Talpas-berek /1842/ egy kuruc-labanc ütközet emlékét őrzi. Közigazgatási bíráskodásra utal: Vesztőhely /1842/. Lótenyésztés emlékét őrzi: Ló-kert / itt tartották a lóversenyeket). Felszínalkotó kőzet az agyagmárga, ami homokkal, kaviccsal, lösszel keveredik. A kibányászható agyagmárga becsült mennyisége 3835 ezer tonna.

 

 

== Nevezetességei ==

[[Kép:Kisbér Nagyboldogasszony templom.jpg|262px|right|thumb|A római katolikus templom]]

[[Kép:Kisbér református templom.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Kisbér, református templom]]