„Martin Heidegger” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
27. sor:
A háború után Heidegger új problematika kidolgozását helyezte előtérbe: ez a tényleges történeti élet a maga mindenkori konkréciájában. [[1923]] – [[1928]] között a [[marburg]]i egyetem professzora volt, ahol előadásokat tartott [[a filozófia története|filozófiatörténet]]ből, az [[idő]]ről, [[logika|logikáról]], [[fenomenológia|fenomenológiáról]], [[Platón]]ról, [[Arisztotelész]]ről, [[Hippói Szent Ágoston]]ról, [[Aquinói Szent Tamás]]ról, [[Immanuel Kant|Kant]]ról, [[Gottfried Wilhelm Leibniz|Leibnizről]] és [[Søren Aabye Kierkegaard|Kierkegaard]]-ról. Az „értelem” és a „jelentés” már nem alkotott különálló világot, ahogyan a transzcendentális – értékfilozófiai perspektíva fényében vázolta, hanem a mindenkori életben gyökerezik, és csak belőle ismerhető meg.
[[1927]]-ben jelent meg fő műve, a ''[[Lét és idő]],'' amelyben a lét értelmére vonatkozó kérdést teszi fel, egy fundamentál-ontológia megalkotásának igényével. E mű zárja a ifjúkori évek útkeresésének az időszakát. A következő években (1929) számos más művet publikál ''(Mi a metafizika? Kant és a metafizika problémája)''.E művekben már érezhető Heidegger a husserli fenomenológiától és a [[Neokantianizmus|neo-Kantiánus]] eszméktől való elfordulása a fenomenológiai-ontológia felé.
=== Heidegger és a nácizmus kapcsolata ===
| |||