„Van-tó” változatai közötti eltérés

| települések = [[Van (település)|Van]]

A '''Van-tó''' ([[görög ábécé|ógörög]] Θωσπῖτις λίμνη, ''Thószpitisz limné'', [[török nyelv|törökül]]: '''Van Gölü'''; [[kurd nyelv|kurdul]]: '''Gola Wanê''') [[Törökország]] legnagyobb tava, az ország keleti részén fekszik. A sós vízű tó [[vulkanikus]] tevékenység következtében keletkezett, vizének utánpótlását számos kisebb hegyi patak biztosítja. A tó 120  km hosszú, 80  km széles, legmélyebb pontja 457 m. A tó területe 9755 [[km²]], 1719 [[méter]]rel a tengerszint felett fekszik.

A tó környéke már ősidők óta lakott volt. Az [[i. e. 9. század]]tól az [[i. e. 7. század]]ig [[Urartu]] központja, [[Tuspa]] a tó mellett feküdt, a mai [[Van (település)|Van]] város elődje volt. Később a tó körül [[örmények]] telepedtek le, az ókori [[Örményország]] három jelentős tavának – [[Szeván-tó]], [[Urmia-tó]], Van-tó – egyike volt. A Van-tavat Örményország tengerének is hívták a középkorban. A tóban lévő számtalan szigeten számos [[örmény katolikus]] templomot, monostort alapítottak, melyek a [[kurdok|kurd]] és az [[Oszmán Birodalom|oszmán uralom]] idején nagyrészt elpusztultak. A legjobb állapotban megmaradt kolostor a Szent Kereszt templom a [[10. század]]ból [[Akdamar-sziget]]én.

A Szent Kereszt templom (örményül: '''Surb Chatsch''') Akdamar szigetén az egyik leghíresebb példája a középkori [[örmény művészet]]nek. A kolostort [[Gagik Artzruni]], Örményország királya építette [[915]]. és [[921]]. között. A templom falain feltűnnek [[biblia]]i jelenetek, így [[Ádám és Éva]], [[Jónás és a cethal]], [[Dávid és Góliát]] alakjai.

Szintén kiemelkedő alkotás a kurd uralom idején épített [[Van Kalesi]] kastély épülete, a tó keleti részén.

A Van-tó partján lévő legnagyobb város [[Van (település)|Van]], amely a tó keleti részén fekszik.