„Perneszy Pál (alnádor)” változatai közötti eltérés

[[1424]]-ben királyi emberként szerepelt egy pereskedésben.<ref>MNL.DF.35498.1424-05-07</ref> [[1435]]-ben deáknak (''litteratus''nak) nevezik,<ref>MNL.DF.44093.1435-11-30</ref> [[1437]]-ben Pernszy Pál mester, a királyi kúriai jegyzői tisztséget töltötte be.<ref>MNL.103584.1437-10-26</ref> Fiatal korában familiáris szolgálatba állt [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádornak, és hűséges belső embereként sikerült megszereznie a köznemesség számára nehezen elérhető nagyon jelentős hivatalokat. Először [[1447]]. júniusán macsói vicebán,<ref>MOLDF.59367.1447-06-23</ref> majd [[1447]] és [[1460]] között 13 éven keresztül a királyság alnádora volt Garai mellett.
 
[[1439]]. [[június 5.]]-én<ref>MNL.DF. 13394 1439-06-05</ref> címerelevélcímereslevél adományában részesült rokonaival együtt [[Albert magyar király]]től.<ref>Nyulásziné Straub Éva. Öt évszázad címere. Budapest. 1987 (13.o.)</ref> [[1448]]-ban Osztályos rokonaival együtt Ozorai Pipó magtalan halála után, a királyra visszaszállt birtokait neki adományozta, és így lett [[Kaposmérő|Mérő]]n, [[Torvaj]]on, [[Szenna (Somogy megye)|Szennán]], [[Kaposfő|Szomajom]]ban, [[Kalocsafalva|Kalocsafalván]], [[Kára|Kiskárán]] és [[Bárdudvarnok|Bárd]]on földbirtokos (azonban más örökösök ellentmondása miatt több éven keresztül próbálta érvényesítejni a jogait az adományhoz).<ref>http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm</ref>
 
Garai László halála után ([[1459]] [[április]]a), még a nádor árvájának, Garai Jóbnak a tiszttartója volt [[1460]]-ban. Azonban a lehetőségeket felmérvén, ahogy más tehetős köznemes úr rajta kívül is tette, Perneszy Pál elhagyta a Garai családot és helyette [[Újlaki Miklós]]t szolgálta. [[1464]]-ben már a szlavóniai vicebánja volt Újlaki familiárisaként egészen halálaig [[1470]] előtt.<ref>http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm</ref>
 
Garai László halála után ([[1459]] [[április]]a), még a nádor árvájának, Garai Jóbnak a tiszttartója volt [[1460]]-ban. Azonban a lehetőségeket felmérvén, ahogy más tehetős köznemes úr rajta kívül is tette, Perneszy Pál elhagyta a Garai családot és helyette [[Újlaki Miklós]]t szolgálta. [[1464]]-ben már a szlavóniai vicebánja volt Újlaki familiárisaként egészen halálaig [[1470]] előtt.<ref>http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm</ref>
==Házassága és leszármazottjai==
Perneszy Pál gyermekei édesanyja nevét nem ismerjük pontosan. A [[Szapolyai-család]]hoz tartozó Szapolyai Szapolyai Orsolya sírja alapján tudni, hogy ő lehetett a házastársa Perneszy Pálnak, azonban nem alapítható meg, hogy ő lett volna a gyermekei anyja. A forrásokban nem fordult elő.<ref>http://www.academia.edu/5483910/A_Szapolyai_csalad_legregebbi_cimere_The_Oldest_Coat_of_Arms_of_the_Szapolyai_family</ref> Perneszy Pál gyermekei egy ideig az Újlaki családnál tartottak, majd a [[16. század]]ban a Báthory családnak szolgálatot tettek. Az egyik gyermeke Perneszy Zsigmond somogyi alispán, akinek a felesége némai Kolos Borbála, némai Kolos László komáromi várnagy lánya volt; a másik Perneszy Imre, a Báthoryak [[Babócsa vára|babocsai várnagya]],<ref>MOLD.DF.24867.1504-07-11</ref> aki feleségül vette enyingi Török Ilona kisasszonyt, enyingi [[Török Ambrus]] lányát.<ref>MOLDF.97811.1496-12-20</ref>