Wikipédia

„Kanári datolyapálma” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a zöld link → kék link
Susanne Lips
12. sor:
| subfamilia = [[Üstököspálma-formák]] ''(Coryphoideae)''
| tribus = [[Datolyapálma|Phoeniceae]]
| tribus_authority = [[Jan Svatopluk Presl|J. Presl]]
| genus = [[Datolyapálma]] ''(Phoenix)''
| genus_authority = [[Carl von Linné|L.]] (1753)
| species = '''''P. canariensis'''''
| binomial_authorityspecies_authority = [[J. Benjamin Chabaud|Chabaud]] (1882)▼
| binomial = Phoenix canariensis
▲| binomial_authority = [[J. Benjamin Chabaud|Chabaud]] (1882)
| synonyms = *''Phoenix dactylifera var. jubae'' Webb & Berthel., Hist. Nat. Iles Canaries 3: 289 (1847)
*''Phoenix tenuis'' B.S.Williams, Choice Stove Greenh. Pl.: 273 (1870)
30 ⟶ 28 sor:
}}
 
A '''kanári datolyapálma''' ''(Phoenix canariensis)'' az [[egyszikűek]] ''(Liliopsida)'' [[osztály (rendszertan)|osztályánakosztályában]] a [[pálmavirágúak]] ''(Arecales)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül asorolt [[pálmafélék]] ''(Arecaceae)'' [[család (rendszertan)|családjábacsaládjának]] tartozóegyik közismert [[faj]]a.
 
== Származása, előterjedése ==
== Előfordulása ==
[[Makaronézia]] szigeteinek alacsonyabb régióiban honos. Legnagyobb természetes állományai [[Tenerife]], [[La Gomera]] és [[La Palma]] szigetén, 200–600 méter magasan nőnek. ▼
 
▲A [[MakaronéziaKanári-szigetek]] szigeteinek alacsonyabb régióiban honosendemikus; onnan telepítették be [[Makaronézia]] más részeire és a [[Mediterráneum]]ba. Legnagyobb természetes állományai [[Tenerife]], [[La Gomera]] és [[La Palma]] szigetén, 200–600 méter magasan nőnek. A [[Madeira-szigetek]]en 0–400  m tszf. között fordul elő.
A [[Kanári-szigetek]] gyarmatosítása után a spanyolok sokat kivágtak, és természetes állományait a bozóttüzek is gyakran pusztítják. Eredeti termőhelyein napjainkban leginkább a hibridizálódás veszélyezteti, mert számos más pálmához hasonlóan a kanári datolyapálma is könnyen kereszteződik több rokon, betelepített fajjal. A kanári datolyapálma és a [[közönséges datolyapálma]] hibridjei tömegesen nőnek [[Fuerteventura|Fuerteventurán]], [[Gran Canaria|Gran Canarián]] és [[Lanzarote|Lanzarotén]].▼
 
▲A [[Kanári-szigetek]] gyarmatosítása után a spanyolok sokat kivágtak, és természetes állományait a bozóttüzek is gyakran pusztítják. Eredeti termőhelyein napjainkban leginkább a hibridizálódás veszélyezteti, mert számos más pálmához hasonlóan a kanári datolyapálma is könnyen kereszteződik többa betelepített rokon, betelepített fajjalfajokkal. A kanári datolyapálma és a [[közönséges datolyapálma|közönséges datolyapálmával]] képzett hibridjei tömegesen nőnek [[Fuerteventura|Fuerteventurán]], [[Gran Canaria|Gran Canarián]] és [[Lanzarote|Lanzarotén]].
 
Kedvvel ültetik szerte a világ valamennyi [[szubtrópusok|szubtrópusi]], illetve [[trópusok|trópusi éghajlat]]ú vidékén. [[Budapest]]en a [[Füvészkert (Budapest)|Füvészkertben]] él egy kiültetett példánya, amit telente fűtött takarással védenek.
41 ⟶ 40 sor:
Egyelőre tisztázatlan, miként vált külön a faj a hozzá nagyon hasonló [[közönséges datolyapálma|közönséges datolyapálmától]] ''(Phoenix dactylifera)'' és [[indiai datolyapálma|indiai datolyapálmától]] ''(Phoenix sylvestris)''.
 
== Megjelenése, felépítése ==
 
A kanári datolyapálma a [[közönséges datolyapálma|közönséges datolyapálmához]] nagyon hasonló, törzse azonban erőteljesebb, levélüstöke pedig tömöttebb, [[levél (botanika)|leveleinek]] száma akár a 100-at is elérheti. [[Termés]]ei kisebbek, mint a közönséges datolyapálmáé, alig van terméshúsuk, élvezhetetlenek.
A [[közönséges datolyapálma|közönséges datolyapálmához]] nagyon hasonló, törzse azonban erőteljesebb. A magányos, el nem ágazó törzs alapját a felszínre kerülő gyökerek akár 90 centiméter átmérőig megvastagíthatják. A kifejlett növény törzse jellemzően 10–12 m (legfeljebb 20 m) magas.
 
[[gyökér|Gyökerei]] a pálmák többségénél mélyebbre hatolnak.
 
Magányos,Levélüstöke el nem ágazó törzsét alapi részéntömöttebb a felszínre[[közönséges kerülődatolyapálma|közönséges gyökerekdatolyapálmáénál]]: akár 90száz centiméter[[levél átmérőig(botanika)|levele]] megvastagíthatják.is A kifejlett növény törzse jellemzően 10–12 méter magaslehet. A lehullott levelek rostokkal átszőtt levélalapjai sokáig visszamaradnak, és ezzel más, jellemzően [[epifiton|epifita]] növényeknekoknak (''Sonchus spp.[[csorbóka|csorbókáknak]], Aeonium spp.[[kövirózsacserje|kövirózsacserjéknek]], Davallia spp.[[nyúlmancs]]oknak, Oxalis spp.''[[madársóska|madársóskáknak]] stb.) teremtenek élőhelyet. A levélalapok leválása után az idősebb növények szürkés- vagy sötétbarna törzsén rombuszos mintázat marad vissza.
 
A hatalmas, gömbszerű koronában a szárnyasan összetett levelek felfelé törnek és kecsesen visszahajlanak. Az idős növények leveleinek gerince 3–6 méter hosszú; rajta a lándzsa (toll) alakú levélkék szabályosan, egy síkban állnak, számuk mindkét oldalon elérheti 80-100-at. A legalsó levélkepárok tövisekké módosulnak. A lombkorona színe az olajzöldtől a sötétzöldig változhat; a közönséges datolyapálmával keresztezett példányoké kékes árnyalatú.
 
A levelek hónaljában fejlődő, impozáns, 90–120 centiméteres, sárga vagy világos narancssárga bugavirágzatot csónakszerű buroklevél ''(spatha)'' takarja. [[A növények nemisége|Kétlaki növény]], tehát virágai egyivarúak. A szél és a rovarok egyaránt beporozhatják.
 
A teljesenTeljesen beérett, narancsszínű bogyótermései ehetőek ugyan, de gyümölcshúsuk rendkívül vékony, és íze is messze elmarad a [[datolya|datolyáétól]]. Ovális, 18–22 milliméteres, világosbarna magján hosszirányú barázda húzódik végig.
 
== Életmódja, termőhelye ==▼
25°C hőmérsékleten friss magjai 8–12 hét alatt könnyen csíráztathatók, nagyobb melegben ennél lényegesen gyorsabban, néhány hét alatt kicsírázik.▼
 
[[A növények nemisége|Kétlaki növény]], tehát virágai egyivarúak. A szél és a rovarok egyaránt beporozhatják.
▲== Életmódja ==
 
Népszerűségének fő oka viszonylagos igénytelensége és kitűnő alkalmazkodó képessége; emiatt nemcsak szobanövényként, de parkokban is előszeretettel ültetik. Nem fagytűrő, de a fagyponthoz közeli hőmérsékletet még elviseli.▼
▲25°C hőmérsékleten friss magjai 8–12 hét alatt könnyen csíráztathatók, nagyobb melegben ennél lényegesen gyorsabban, néhány hét alatt kicsírázik.
 
Fényigényes, de elviseli a félárnyékot. Ha nem kap elég fényt, levelei elvékonyodnak, megnyúlnak. Tavasztól őszig Magyarországon is tartható a kertben vagy a teraszon, de a hirtelen tűző naphoz szoktatni kell.
 
Víz- és páraigénye nem jelentős. A szárazságot jól tűri, de aszályos, forró nyarakon gyakran kell öntözni. Se a pangó vizet, se a tartós szárazságot nem kedveli.
 
Természetes élőhelyén sok tápanyagot tartalmazó, savanyú vagy enyhén meszes vulkáni talajon nő. Fiatal korában a vizet jól áteresztő, laza, homokos talaj a legjobb neki, idősebb korában pedig a kissé kötöttebb.
67 ⟶ 68 sor:
Télen, szárazabb körülmények között az idősebb növényeknek lényegesen jobban tűrik a hideget a fiataloknál, de ha a hőmérséklet tartósan, -4°C alá süllyed, levelein fagyási sérülések jelennek meg, majd a pálma elpusztul. A téli időszakban érdemes világos helyen, 12–14°C-on tartani. Ilyenkor öntözni is kevesebbet kell.
 
Kedvező éghajlaton gyakran kivadul, ezért [[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliában]] és [[Új-Zéland]]on veszélyes [[Inváziósinváziós faj|özönnövény]]nek tekintik.▼
Betegségekre csak a tápanyaghiányos és a nitrogénnel túltáplált, fellazult sejtszerkezetű növények fogékonyak. A helytelen körülmények között tartott pálmák főként akkor érzékenyek a [[pajzstetvek|pajzstetű]]re, ha a levegő száraz, tehát a pajzstetű ellen párásítással védekezhetünk. Túlságosan párás, rosszul szellőző helységben a gombás fertőzésektől levele foltosodhat.▼
 
== Felhasználása ==
Dísznövénynek ültetik. Viszonylagos igénytelensége, gyors növekedése és látványos, gazdag levélüstöke okán a [[Washington-pálma]] és a [[királynőpálma]] ''(Syagrus romanzoffiana)'' mellett a három legelterjedtebb, legkeresettebb díszpálma közé tartozik.▼
 
▲Dísznövénynek ültetik. Viszonylagos igénytelensége, gyors növekedése és látványos, gazdag levélüstöke okán a [[Washington-pálma]] és a [[királynőpálma]] ''(Syagrus romanzoffiana)'' mellett a három legelterjedtebb, legkeresettebb díszpálma közéegyike. tartozikA szárazságot jól tűri, de aszályos, forró nyarakon gyakran kell öntözni. Se a pangó vizet, se a tartós szárazságot nem kedveli.
▲Kedvező éghajlaton gyakran kivadul, ezért [[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliában]] és [[Új-Zéland]]on veszélyes [[Inváziós faj|özönnövény]]nek tekintik.
 
▲Népszerűségének fő oka viszonylagos igénytelensége és kitűnő alkalmazkodó képessége; emiatt nemcsakNemcsak szobanövényként, de parkokban is előszeretettel ültetik. Nem fagytűrő, de a fagyponthoz közeli hőmérsékletet még elviseli.
 
▲Betegségekre csak a tápanyaghiányos és a nitrogénnel túltáplált, fellazult sejtszerkezetű növények fogékonyak. A helytelen körülmények között tartott pálmák főként akkor érzékenyek a [[pajzstetvek|pajzstetű]]re, ha a levegő száraz, tehát a pajzstetű ellen párásítással védekezhetünk. Túlságosan párás, rosszul szellőző helységben a gombás fertőzésektől levele foltosodhat.
 
Gyümölcse emberi tápláléknak gyakorlatilag nem alkalmas, de [[házisertés|disznók]] takarmányozására bevált. A törzséből csapolt nedvből készített pálmamézzel a [[Kanári-szigetek]]en süteményeket ízesítenek. Ez a szokás [[Madeira|Madeirán]] nem honosodott meg.
 
== Képek ==
 
<gallery>
Fájl:Palmitos Park-inside.jpg|Pálmaliget [[Gran Canaria|Gran Canarián]], (Palmitos Park)
Fájl:Phoenix canariensis Funchal.jpg|Kanári datolyapálmák a [[madeira]]i [[Funchal]] városban
File:Phoenix canariensis - Malta 1.jpg|és [[Málta|Máltán]]
Fájl:Palmera001.jpg|HabítusaHabitusa
Fájl:Phoenix-canariensis11.jpg|
Fájl:Phoenix canariensis002.jpg|Törzsei
86 ⟶ 92 sor:
Fájl:Phoenix canariensis trunk (SLiM).jpg|
Fájl:Phoenix canariensis cortex.jpg|közelről
Fájl:Anaheim Nima.JPG|Utcasorfaként Kaliforniában. A szubtrópusi-trópusi vidékeken ez az egyik legkedveltebb dísznövényként ültetettdíszpálma pálmafajfaj
Fájl:Phoenix canariensis B.jpg|Virágai közelről
Fájl:Phoenix canariensis (Barlovento) 07.jpg|Éretlen termései
Fájl:Phoenix canariensis0.jpg|Edényes növényként nevelve kedvelt a mérsékelt égövben is kedvelt
Fájl:ZPalmhonig.jpg|Kanári datolyapálmából készült termék
</gallery>
 
== Források ==
 
* {{Trópusok növényei}}
*[http://apps.kew.org/wcsp/namedetail.do?name_id=152655 Phoenix canariensis Chabaud, Prov. Agric. Hort. Ill. 19: 293 (1882) The World Checklist of Selected Plant Families]
*[http://apps.kew.org/wcsp/synonomy.do?name_id=152655 A növény szinonimái]
*http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/npgs/html/taxon.pl?28045 USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Phoenix canariensis in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 08-Apr-12.
* [[Susanne Lips]]: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 16. ISBN 3-938282-09-6
 
{{DEFAULTSORT:Kanaridatolyapalma}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kanári_datolyapálma”