„Dániel könyve” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A Dániel könyve jelenlegi kánoni formája [[Kr. e.]] 167-164 között keletkezett, a hellenizációs kísérlet idejében.
 
Az [[iKr. e. 2. század]]i keletkezése ellenére [[iKr. e. 605]]-ben kezdi a történetet. Történelmi háttere teljesen elnagyolt, hibás, ami az ötödfél évszázados távlatból tulajdonképpen teljesen érthető is. Ezért azonban az egész könyv forrásértéke kérdőjeles. Mégis sok történelmi téveszme ered innen, így Baltazár lakomája a perzsa betöréskor, Nebukadnézár őrülete, stb. Baltazár ([[Bél-sar-uszur]]) nem Nebukadnézár ([[II. Nabú-kudurri-uszur]]), hanem Nabonidusz (héber Nabúnáj, [[Nabú-naid]]) fia és társuralkodója volt. Babilont nem a médek, hanem a perzsák foglalták el, akiknek akkorra a médek alattvalóivá váltak. A „méd Dárius” értelmezhetetlen jelző, Babilont a perzsa Cirrusz ([[II. Kurus perzsa király|Kurus]]) vette be, és ő rakta le a satrapia-szervezet alapjait is. A Dániel 9, 1. hasonlóképp: „Achasvéros”-t általában [[I. Khsajársá perzsa király|I. Xerxésszel]] azonosítják, de csak [[II. Khsajársá perzsa király|II. Xerxészt]] követte Dareiosz nevű uralkodó. Ekkor médekről már szó sem volt ([[i. e. 5. század]]), de ezidőben a zsidók is legalább engedéllyel rendelkeztek a hazatérésre, még ha nem indult is meg a nagyobb arányú áttelepülés. Dániel amúgy sem élhetett az [[i. e. 7. század]]tól az i. e. 5-ig.
 
Mindez 10 teljes fejezetet igényel a könyvben, a 11. fejezettől kezdve hirtelen meglódulnak az események, és a görög-perzsa háborúktól [[IV. Antiokhosz szeleukida uralkodó|Antiokhosz Epiphánészig]] 20 vers alatt eljuthatunk. Eme Antiókhosz haláláig újabb 25 vers beszéli el az eseményeket (i. e. 175–164). És a végén újfent Babilon következik, [[Zsuzsanna (Dániel könyve)|Zsuzsanna]] története, és Dániel néhány tettének kivonata. Dániel könyvének eseménytörténetét gyakorlatilag törésmentesen folytatja a Makkabeusok két könyve, amely i. e. 100 körü keletkezett és ezek a legkésőbbi kanonizált könyvek.