„Hang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information |
Grga (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
{{egyért0|Ez a szócikk a hangról mint [[fizika]]i jelenségről szól. Hasonló címmel lásd még: [[Zenei hang]]; [[Hang (ütőhangszer)]].}}
A '''hang''' a [[fül]], a [[hallás]] által érzékelt inger. Az emberi beszéd, a beszélt [[nyelv]]ek, illetve a [[zene]], a zenei hangrendszerek alapeleme.
Fizikai jellegét tekintve valamely [[Rugalmasság (Fizika)|rugalmas]] közeg [[Klasszikus mechanika|mechanikai]] rezgése, e rezgés [[hullám]]ként való tovaterjedése. Ha e rezgés [[Frekvencia|frekvenciája]] kb. 20 Hz alatti, vagy kb. 20 kHz fölötti, akkor hallásunk nem érzékeli azt, ennek ellenére fizikai sajátosságai alapján ezt is hangnak, első esetben [[infrahang]]nak, a másodikban [[ultrahang]]nak nevezzük. A hangot mint [[fizika]]i jelenséget az [[akusztika]], a [[beszédhang]]okat a [[fonetika]], a [[zenei hang]]okat a [[zenetudomány]] tanulmányozza.
== A hang mint rezgés ==
[[Fájl:Amfm2.gif|bélyegkép|A rezgés merőleges (transzverzális) és párhuzamos (longitudinális) is lehet a terjedés irányára. Hanghullámok esetén a (levegő)részecskék jellemzően longitudinálisan rezegnek (lásd alsó hullám).]]
A gyakorlatban minden hang mögött valamilyen tárgy, anyag részecskéinek rezgése áll: gitárnál a húr, emberi hangnál a hangszálak, dobnál a dob bőre, xilofonnál a fémlapocskák, trombitánál a trombitás ajka, hangfalnál a hangszóró membránja, kőre csattanó üvegpohárnál a kő és az üvegdarabkák, fűrészelésnél a fűrész és a fűrészelt anyag, amikor bekopogunk egy ajtón, az ujjunk és az ajtó anyaga jön rezgésbe. A rezgésbe jött tárgy rezgésbe hozza a levegő részecskéit, és e rezgés pedig részecskéről részecskére továbbadódva, „hanghullámként” tovaterjed a levegőben. A fülünkbe jutva a rezgő levegőrészecskék megrezegtetik a dobhártyánkat, amit az agyunk hangként érzékel.
''Rezgésnek'' azt a folyamatot nevezzük, melynek állapotai időközönként ismétlődnek.▼
=== Rezgések ===
▲{{Bővebben|Rezgés}}''Rezgésnek'' azt a folyamatot nevezzük, melynek állapotai időközönként ismétlődnek.
* ''Periodikus'' rezgésről van szó, ha ezek az időközök egyenlőek, egyébként
* ''nemperiodikus'' rezgésről.
====== Egyszerű
''Mechanikai'' rezgésen leggyakrabban anyagi testeknek vagy részecskéknek egy pont körüli meghatározott irányú kimozdulásait értjük. Ennek legegyszerűbb esetét egy rugóra függesztett tömeggel illusztrálhatjuk, melyet függőlegesen kitérítünk nyugalmi helyzetéből, majd elengedünk. Ebben az esetben a tömegre ható erő nagysága egyenesen arányos a kitéréssel, de ellentétes irányú, és ez azt eredményezi, hogy a tömeg függőleges irányban a tehetetlensége miatt fel-le mozog. Ha ennek a mozgásnak az időbeli lefolyását vizsgáljuk, hullámvonal formájú függvényt kapunk, amely megfelel egy <math>r</math> sugarú körpályán egyenletes <math>\omega</math> szögsebességgel keringő pont vetülete által leírt mozgásnak. Az <math>y</math> kitérés a <math>t</math> idő függvényében <math>\phi</math> kezdeti szög esetén ekkor ilyen formájú:
31 ⟶ 37 sor:
A különböző rezgések össze is adódhatnak, új rezgést hozva létre. Ekkor rezgések ''összetevéséről, szuperpozíciójáról'' beszélünk, ebben az esetben az ''eredő rezgés'' kitérése mindig egyenlő a ''részrezgések'' kitéréseinek összegével.
====== Összetett rezgések ======
Minden periodikus vagy nemperiodikus rezgés előállítható különböző frekvenciájú, amplitúdójú és fázisú harmonikus rezgések összetevésével. Hangrezgések esetén ezeket az összetevőket ''részhangoknak'' nevezzük. Ezen a szemléleten alapul a hangelemzés, melynek matematikai alapja a [[Fourier-sor|Fourier-elemzés]]. Ennek azért is van jelentősége, mert az emberi hallás hasonlóképpen, hangelemzés útján különbözteti meg a hangokat, [[hangszín]]eket, és nem a hangrezgés időbeli lefolyása alapján. Például két rezgés összege fáziseltolódásuktól függően más-más rezgésformát mutathat, fülünk ennek ellenére mindig ugyanolyan hangot hall.
54 ⟶ 60 sor:
=== Hullámfajták ===
[[Fájl:Onde compression impulsion 1d 30 petit.gif|bélyegkép|Longitudinálisan rezgő anyag. A részecskék oda-vissza rezegve lökdösik a szomszédos részecskét, azok pedig tovább, így a rezgés a rezgés irányába terjed tovább. Ezt kívülről "sűrűsödések-ritkulások” formájában érzékeljük. ]]
* [[Longitudinális hullám]]
* [[Fájl:Sine waves different frequencies.png|bélyegkép|360px|Transzverzális hullámok. Különböző frekvenciájú [[szinusz]]hullámok; a lentebbiek magasabb frekvenciájúak]][[Transzverzális hullám]] esetén a részecskék rezgési iránya merőleges a hullámterjedés irányára. Mechanikai hullám esetén ez csak szilárd halmazállapotú anyagban lehetséges. A kifeszített húron vagy membránon létrejövő hullámok is
* [[Hajlítási hullám]]ok hosszúkás vagy lapos formájú szilárd testekben keletkeznek, itt az anyag ''alaki rugalmassága'' kap szerepet, egy geometriai deformáció terjed hullámszerűen. Ilyen esetben a terjedési sebesség függ a frekvenciától is, a részecskék elsősorban (de nem kizárólag) transzverzális mozgást végeznek. Az [[idiofon hangszerek]], illetve a [[Kordofon hangszerek|húros hangszerek]] [[Test (hangszerrész)|testén]] keletkeznek ilyen hullámok, az utóbbi esetben ezek segítségével tud például a [[húr]]ok rezgése léghang formájában a térben szétterjedni.
| |||