„Én-Gedi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
38. sor:
A kibucot az [[1950-es évek]]ben alapították a mai menedékház helyén. A sivatagi környezet éles ellentéte ez a zöldellő oázis. Létét elsősorban egy bővízű forrásnak köszönheti, amely a Holt-tenger fölött 670 méter magasan egy sziklából ered. Nagy vízesésként zuhog alá az örökzöld növényektől körülölelt sziklafalról.
A közelben gyógyforrások találunk, ahol kénes fürdők vannak és iszappakolással is gyógyítanak.
A hely az ókorban balzsamáról és fűszereiről volt híres. <ref>Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk</ref>▼
Az idegenforgalom kiszolgálására turistaszálló is rendelkezésre áll.
==
A mai Én-Gedit az [[Ótestamentum]]ban, [[Jósafát júdai király]] uralma alatt említett Hacecón-Támár-ral azonosítják. <ref>Amikor megérkeztek, és jelentették Jósáfátnak, hogy a tenger túlsó széléről nagy sokaság jön ellene Edóm felől, és már Hacecón-Támárban, azaz Éngediben vannak 2. Krón 20, 2</ref> [[Józsué könyve]] is felsorol a települések között egy Én-Gedi nevű helyet. <ref>Józsué 15,62</ref>
Ide menekült a fiatal [[Dávid zsidó király|Dávid]] [[Saul zsidó király|Saul]] üldözése elől. <ref>1. Sám 24. rész</ref>
▲A hely az ókorban balzsamáról és fűszereiről volt híres. <ref>Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk</ref>
| |||