„Olonho” változatai közötti eltérés

1 247 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
a
Az ''ajyy''-t fehérnek, vagy jó szellemnek hívják a fehér férfi [[sámán]]ok neve ''ajyy-ojun'' és a fehér sámán nőkké ''ajyy-udaghan''. A fekete sámánok a rosszindulatú szellemek neve ''abaasy-ojun''. Az abaasy többé-kevésbé a [[démon]] szinonimája addig valószínű, hogy az ''ajyy'' kezdetben félig embereket (jakutok) félig halhatatlan hősöket jelentett ezek az ősök istenné válásának folyamatában lassan az [[angyal]]okhoz vagy legalábbis a [[szent]]ekhoz váltak hasonlóvá. A történetek általában azzal kezdődnek, hogy az ''abaasy''-k betörnek az ''ajyy''-k földjére (Közép-föld). Erőszakoskodnak az asszonyokkal, öldökölnek, elhajtják a haszonállatokat, rabokat gyűjtenek és azokat a saját területükön az Alsó-világban börtönbe vetik. A történetnek ezen a pontján lép akcióba a főhős. Ez vagy a megtámadott ország törzsfőnökének az egyik fia, vagy valamelyik másik ''ajyy'' törzsből származó hős. A cselekményben mindkét oldalról további szereplők, hősök is bekapcsolódnak bonyolult epizódok során keresztül. Végül természetesen a rossz vereséget szenved és a történet a győztes hős visszatértét követő ünneppel a ''ysyakh''-al ér véget. A történetek bonyolultak és sok motívumuk megegyezik a [[burjátok|burját]] vagy a [[mongolok|mongol]] eposzok motívumaival.
==Előadók==
A 20. század elején minden jakut településen voltak regösök (olonhoszutok). A hivatásos regösök általában szegény emberek voltak, mivel idejük nagy részét a szövegek tanulásával, más regösök előadásainak hallgatásával, és az éneklés és a deklamáció gyakorlásával töltötték. E mellett szükségszerűen elhanyagolták saját gazdaságukat és az előadásokért kevés fizetséget kaptak azt is természetben (hús, vaj, tojás stb.). Ismertek a múlt nevezetes regösei. Későbbi korok regösei közül
a legismertebb [[Platon Alekszejevics Ojunszkij]], a „jakut irodalom atyja”. Ojunszkij 1893-ban született fiatal korában jól ismert regös volt. Ő írta le a legismertebb olonhot „A villámgyors Nürgun Baatur”-t.
Napjainkban a legismertebbek Pjotr Resetnyikov és Szemen Csernogradszkij. Lásd a további információk youtube videóit.
„A villámgyors Nürgun Baatur”-t. a világ számára [[Vlagyimir Vasziljevics Gyerzsavin]] orosz költő és műfordító tette ismerté aki életének második felét a Szovjetunió népeinek eposzait ([[Szaszuni Dávid]] - Սասունցի Դավիթ, [[Kalevipoeg]], [[A Medveölő]] – Lāčplēsis, stb.) fordította oroszra.
 
==Források==
*{{cite book |last= |first= |editor=М. Беляев |others= |title=Земля олонхо |origyear=1964 |origmonth=7.|publisher=Издателство ЦК ВЛКСМ «Молодая гвардия» |location=Moszkva |language=orosz }}
*{{cite journal |quotes= |last=Nakhodkina |first=Alina A.|authorlink= |coauthors= |year=2014 |month= |title=Problems of (Un)translatability in the Yakut Epic Text Olonkho |journal=Journal of Siberian Federal University. |volume= |issue= |pages=273-286 |id= |url=http://elib.sfu-kras.ru/bitstream/2311/10229/1/08_Nakhodkina.pdf |accessdate= }}
*{{cite journal |quotes= |last=Krueger |first=John R. |authorlink= |coauthors=[[Sebők Tamás]] |year=1975 |month= |title=The turkic epic |journal=Uralic and altaic series|volume=111 |issue= |pages=51-55 |id={{ISBN|87750-182-3}} |url= |accessdate= }}
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}