„Derkovits Gyula” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elütés |
add more info sections and images |
||
79. sor:
== Művészete ==
A grafikai és festészeti technikának, de még a [[kisplasztika|kisplasztikák]] készítésének is nagy mestere volt, [[fametszet]], [[
=== Korai munkák ===
[[File:Concert bay Gyula Derkovits 1922.jpg|thumb|right|'''Concert''. 1922. olaj, vásznon. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest]]
A Nyergesújfalui idilli környezet Derkovits művészi fejlődésére és világnézetére óriási hatást tett. Már a korabeli publikáció is említi remek komponálókészségét. Rajzain akvarelljein főleg árkádiai tájban elhelyezett aktok szerepelnek. A természettel harmóniában élő emberi létezés örömét hirdetik. A korabeli kritika így fogalmaz:
''Különös ízű, bukolikus hangulatú képek voltak ezek; erdei tájak szomorú emberekkel, akik lehajtott fejje, mintegy saját súlyuk alatt görnyedve andalogtak a fák alatt. A városban nyomorgó ember vágya szólalt meg bennük. Elmenni valahová, ki a falak közül, ki a természetbe, a szabadba, azt hiszem ez lehetett az alapérzés''<ref>Dési Huber István: Derkovits Gyula élete és festészete In.: Népszava, 1942. március 22. 15-17. oldal</ref>
Hasonló kompozíció tűnik fel a 12 lapos ''Pandämonium'' című erotikus litográfia sorozata is.
Az 1920-as évek elején Füst Milán: ''Advent'' című regényéhez készít tusrajzokat Arany János Toldijához litográfiákat, Moly Tamás ''Karnevál'' című regényéhez rézkarc illusztrációkat készített. A magyar írás ebben az időben sorra jelenteti meg linómetszeteit és festményeinek reprodukcióit.
=== Bécsi időszak ===
A korábban készült reneszánsz világlátását tükröző kompozícióit felváltotta a barokkosan gazdag, expresszív, dinamikus képek. Valószínű a korabeli német és osztrák expresszionizmus megérintették Derkovits fantáziáját. Jó példája ennek a [[Munch|Edvard Munch]] világát idéző ''Halottsiratás'' című festmény.
=== Újra itthon ===
A visszatérés után Az Ernst Múzeum kiállításán kiállított képei két téma köré csoportosíthatók. Az otthon meghitt biztonságos melege és a vele konfliktusban, állandó harcban álló külvilág. Előbbire feleségével készült számos festmény ("Mi ketten", "Otthon", "Önarckép"), utóbbira az ''Ucca'' című nagyszerű alkotás a legjellemzőbb példa.
[[File:Derkovits Gyula Still Life with fish II. (1929).jpg|thumb|right|'''Halas csendélet II.''' 1929. kollázs, akvarell, papíron. Janus Pannonius Múzeum, Pécs]]
A kiállítás után Derkovits egy tőle viszonylag ritka műfajban a csendélet témájában tett érdekes kísérletet. A ''Halas csendélet'' mely három változatban is megfestett érdekes kollázs, elegye a valódi és festett világnak. Az asztal kartonból, a terítő vászonból, az óralapot celofánból, a tányéron valódi csomagolópapír, a hal testének csillogását aranyfüstlemezzel imitálta, a kés élét ezüstpapírból vágta ki. A mű nagy érdeklődést váltott ki.
=== Dózsa-fametszet sorozat ===
A Dózsa-fametszetekben rikít a politikai mondanivaló (ugyanakkor tökéletesen megtervezett és hiteles történelmi illusztrációja az [[1514]]-es parasztháborúnak). [[1928]]-ban a Lukács György megbízásából elkészítette a korabeli magyar grafikai művészet egyik jelentős alkotását, a 12 [[fametszet]]ből álló [[Dózsa György]]-sorozatot, mely későbbi korok grafikusnemzedékére is erősen hatott ([[Kondor Béla]], [[Gácsi Mihály]])
A sorozat mely a festő expresszív korszakának záróeleme, mely talán legjobban [[Uitz Béla]] ''Ludditák'' vagy Käthe Kollwitz fametszeteivel rokonítható.
{{Idézet 2|''Amikor az 1514-et csinálta, együtt jártuk be a helyszínt, a Rákos mezejét, ahol a kereszteshadak összegyülekeztek. Vonattal utaztunk el Isaszegig, onnan gyalog jöttünk vissza Pécelnek. Itthon pedig én olvastam fel neki Eötvös regényét. Ő csak hallgatta. Egyszerre megszólalt: "Most pihenj!" S amíg én pientem, megcsinálta a skiccet''|Derkovits Gyuláné<ref>Derkovits Gyuláné: Mi ketten 57. oldal</ref>|40%|left|rquote=1 }}
Az 1930-as munkástüntetésre készülve a sorozat egy példányából transzparenst készít.
{{Idézet 2|''Nagy papírtekercsből levág két és fél méternyit, ezt kiteríti a padlóra és felrakja rá a metszeteket. A papír teljes nagysága 240 x 160; felső részére kirakja a "Menetelők"-et, a "kaszafenő paraszt"-ot, a "Kapudöngetők"-et. Alja második sorba egyik oldalra a "Felkelő paraszt"-ot és az "Összecsapás"-t, a másikra a "Dózsa a várfokon"-t és a "Leveretés"-t. A papírlap aljára a "Dózsa a tüzes trónon" és a "Verbőczy" kerül., az üresen maradt középrészre pedig nagy tusrajzot csinál: a rajz Lőrinc pap helyett egy vasrácsait széttörő munkást ábrázol.''|Derkovits Gyuláné<ref>Derkovits Gyuláné: Mi ketten 63. oldal</ref>|40%|left|rquote=1 }}
A Dózsa témából[[1933]]-ban 6 lapos rézkarcsorozatot készített.
=== Utolsó évek ===
Egyre inkább kiteljesedik egyéni stílusa, kivált [[1930]]-tól fogva, amikor főként [[tempera|temperával]] fest, s színei kivilágosodnak, finom harmóniába illeszkednek. Művészetének ennek a delelő korszakában képei méretre is monumentálissá nőttek és elragadó színhatásúak lettek.
Élete utolsó éveiben teljesen egyéni formanyelvet teremtett magának, a szigorú képszerkesztés, a lírai színvilág és az ihletett emberábrázolás remek ötvözetét. Másrészt a festészetben [[arany]] és [[ezüst]] porfestéket is használt, hogy színeit melegebbé varázsolja.
Legtöbb művét a [[Magyar Nemzeti Galéria]] őrzi, de vannak művei magántulajdonban is.
== Ismertebb művei ==
| |||