„Acetilén” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor:
{{Chembox új
| ImageFileL1=Acetylene-2D.svg
| ImageSizeL1= 150px
| ImageFileR1=Acetylene-3D-vdW.png
| ImageSizeR1= 150px
| IUPACNév = acetilén
| SzabályosNév= etin
| MásNév =
| Szakasz1 = {{Chembox Azonosítók
| Rövidítés =
| CASNo = 74-86-2
| EINECS = 200-816-9
| PubChem = 6326
| SMILES = C#C
| InChI =
| RTECS =
| MeSHNév =
| ChEBI =
| KEGG =
| ATCKód_előtag =
| ATCKód_utótag =
| ATC_kieg =
}}
| Szakasz2 = {{Chembox Tulajdonságok
| Képlet = C<sub>2</sub>H<sub>2</sub>
| MolárisTömeg =26,0373 g/mol
| Megjelenés =
| Sűrűség = 1,09670 kg/m<sup>3</sup> (gáz)
| OlvadásPont = −84 °C
| OlvadásPont_megj =
| ForrásPont = −80,8 °C
| ForrásPont_megj =
| Oldhatóság =
| MásOldhatóság =
| Oldószer =
| pKa =
| pKb =
| Viszkozitás=
}}
| Szakasz7 = {{Chembox Veszély
| EUOsztály = Fokozottan tűzveszélyes '''(F+)'''<ref name="ESIS">[http://ecb.jrc.ec.europa.eu/esis/?LANG=hu&GENRE=CASNO&ENTREE=74-86-2 Az acetilén (ESIS)]</ref>
| EUIndex =
| FőbbVeszély =
| NFPA-H =
| NFPA-F = 4
| NFPA-R = 3
| NFPA-O =
| RMondat = {{R5}}, {{R6}}, {{R12}}<ref name="ESIS" />
| SMondat = {{S2}}, {{S9}}, {{S16}}, {{S33}}<ref name="ESIS" />
| RSMondat =
| LobbanásPont =
| Öngyulladás = 305 °C
| RobHatár =
| PEL =
}}
}}
Az '''acetilén''' ''(etin, [[szén|C]]<sub>2</sub>[[hidrogén|H]]<sub>2</sub>)'', [[gáz]] halmazállapotú, telítetlen [[szénhidrogén]]. Az acetilént [[Edmund Davy]] ír kémikus állította elő [[1836]]-ban.
== Előállítása ==
[[Kalcium-karbid]] (CaC<sub>2</sub>) és [[víz]] reakciójából lehet előállítani, vagyis a [[kalcium-karbid]] vízzel érintkezve acetiléngázt fejleszt. A reakció heves hőfejlődéssel jár, miközben karbidmész-iszap keletkezik. 1 kg [[karbid]]ból elméletileg 369 liter acetilén gáz fejleszthető. A gyakorlatban ez a [[karbid]] tisztaságától (szemcsenagyságától) függően 200-300 liter gáz.
Mivel a karbidgyártás a nagy energiaigénye miatt nagyon költséges, ezért ipari méretekben (hazánkban is) inkább [[metán]]ból állítják elő.
:2 CH<sub>4</sub> → C<sub>2</sub>H<sub>2</sub> + 3 H<sub>2</sub>
== Jellemzői ==
* Az acetilén rendkívül labilis, könnyen szétesik alkotóelemeire, intenzív hőfejlődés mellett. Igen érzékeny a nyomásra és a hőre. Nem mérgező, színtelen és szagtalan gáz, de légköri nyomáson [[oxigén]]nel keveredve már 160 °C-on vagy 1,5-2 bar nyomás felett, oxigén jelenléte nélkül is, környezeti hőmérsékleten hajlamos a bomlásra és robbanásra!
* Az „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik, gyulladási hőmérséklete 335 °C, robbanási határértéke igen tág: 1,5-82 (oxigénnel 93) térfogatszázalék között mozog.
* Az acetilén 22 bar nyomáson 0 °C-on cseppfolyósodik (légköri nyomáson −83,4 °C a forráspontja), folyékony állapotában rendkívül veszélyes robbanóanyag!
* 1 kg acetilén bomlási energiája majdnem 2 kg [[trinitro-toluol]] (TNT) energiamennyiségével egyenértékű!
* Az ipari felhasználásra gyártott gáz kis mértékben más gázokat is tartalmaz (például [[foszfin|foszforhidrogén]]t), ami az acetilén édeskés szagát adja.
== Felhasználási területei ==
=== Hegesztés és lángvágás ===
* Az acetilénnel történő hegesztés két módon történhet:
# gázfejlesztőből nyert gázzal
# palackban tárolt gázzal
* A gázfejlesztő készülékek két alaptípusba sorolhatók:
# a karbid adagolása a vízbe
# víz adagolása a karbidhoz
Mindkettőnek azonos a működési elve: a fejlesztett gázt többlépcsős szűrési eljárás után azonnal felhasználják.
5 ⟶ 85 sor:
* A másik mód a palackos felhasználás ez a [[dissous gáz]]
===
Két főtípusa van:
# a kisebb méretű [[karbidlámpa|karbidlámpák]], amelyeket a [[bányászat]]ban, [[barlangászat]]ban, [[autó]]kon, [[hintó]]kon, alkalmaztak és alkalmaznak. Ezeknél a gázfejlesztő tartályból egy rövid cső segítségével azonnal az égőfejhez vezetik a gázt, és ott meggyújtva használják.
| |||