„Rodope” változatai közötti eltérés

 

==Jellemzői==

 

Területe {{szám|14737}} km², átlagos magassága 785 méter. Bulgária területének egyheted részét teszi ki. Főbb kőzetei a [[kristályos pala]], a [[márvány (kőzet)|márvány]] és a [[gránit]]. Keleti részén [[mészkő (kőzet)|mészkő]], [[márga]] és [[homokkő]], valamint vulkanikus eredetű [[riolit]], [[tufa]], [[tufit]], [[törmelékkő]] található. Bolgár részét hagyományosan nyugati és keleti részre osztják, a kettő között lényeges különbségek vannak. A Nyugati-Rodope magasabb, 1800-2000 méter feletti csúcsokkal, a legmagasabb a Goljam Perelik, 2191 méterrel. A Keleti-Rodope jóval alacsonyabb, a legmagasabb hegye az 1483 méteres Orlica, valamint a Kodzsaele a maga 1267 méteres magasságával, a többi hegy nem éri el az ezer métert.{{refhely|Bulgária földrajza|66–70. o.|azonos=BF66-70}}

A Keleti-Rodopéban [[vasérc]], [[króm]]érc, [[azbeszt]], [[ólom]]-, [[cink]]- és [[réz]]érc található, a Nyugati-Rodopéban ólom-, cink- és rézérc. Éghajlata a magasabb részeken hegységi, alacsonyabb hőmérséklettel, több csapadékkal, hosszan megmaradó hótakaróval. Az alacsony keleti részein [[mediterrán éghajlat|mediterrán]] jellegű az éghajlat, kevesebb csapadékkal, melegebb időjárással, azonban a [[kontinentális éghajlat]] hatása is érezhető a térségben. Növényvilágára a közép-európai fajok jellemzőek, nyugaton tűlevelű erdőkkel ([[lucfenyő]], [[erdeifenyő]], [[közönséges jegenyefenyő|jegenyefenyő]]), a szélein keleten lombhullató erdők (bükk, tölgy); a magasabban fekvő helyeken [[boróka (növénynemzetség)|boróka]], afölött havasi mezők találhatóak. A mediterrán éghajlatú részeken [[puszpángfélék]], vörösboróka és más mediterrán fajok élnek.{{refhely|azonos=BF66-70}}

 

 

==Kulturális jelentősége==