„Szőnyi István (festő, 1894–1960)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
jobb hangzás
21. sor:
 
== Művészeti pályája ==
Az akkor még önálló városban, [[Újpest (történelmi település)|Újpesten]] született [[magyarországi németek|német származású]] [[Római katolikus egyház|római katolikus]] szülőktől,szülők legfiatalabb gyermekkéntgyermekeként. Családja [[1898]]-ban magyarosította vezetéknevét Szőnyire. Apja, Richárd vasúti tisztviselőként dolgozotttisztviselő, míg anyja háztartásbeli volt. Két bátyja még gyermekként meghalt, négy nővére viszont megérte a felnőttkort.
 
Budapesten és [[Nagybányai művésztelep|Nagybányán]] tanult. Mesterei voltak: [[Ferenczy Károly (festő)|Ferenczy Károly]] és [[Réti István (festő)|Réti István]]. Fiatalon megnősült, ám felesége hamar meghalt, [[1916]]-ban született lányukat Anna nővére nevelte fel. Már [[1914]]-ben behívták katonának az [[első világháború]]ba, amit főhadnagyi rangban végigszolgált. Mivel szimpatizált a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]]gal, annak bukása után eltanácsolták a főiskoláról. [[1920]]-ban rendezte első gyűjteményes kiállítását az [[Ernst Múzeum]]ban. Korai képeinek plasztikus stílusa nagy hatással volt fiatal kortársaira, [[Aba-Novák Vilmos]]ra, [[Patkó Károly]]ra, [[Korb Erzsébet]]re. Pályájának kezdetétől nagy tehetsége volt a [[rézkarc]]ok készítéséhez, egyik leghíresebb a ''Behavazott falu'' című, [[1927]]-ből. Főleg [[rézkarc]]ai, de festményei is gyakran szerepeltek a [[Tamás Galéria]] kiállításain.