„Magyar–török háború (1521–26)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Az ország közelgő összeomlása: Elírás javítása Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a →Helyi ellenállások: egyértelműsítés - Gyöngyös |
||
434. sor:
[[Tata]] és Esztergom, [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]] is sikeresen vert vissza hirtelen török rohamokat, ahol katonák és parasztok mellett még szerzetesek is harcoltak, akik közben a keresztény hittel sarkalták a pogányok elleni küzdelemre a köznépet, így sikerült lelket verni beléjük, akik meg akarták óvni vagyonukat, illetve családjukat attól, hogy rabszolgák legyenek.<br />
A Dunántúl rengeteg szenvedett, de a török pusztító keze elért [[Miskolc]], [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]] és [[Muhi]] vidékéig is. [[Pécs]]et elkerülték a törököket, a de környező vidéket kipusztították.<ref>Magyarország története, 152.-153. old.</ref>
Szapolyai és Frangepán sem tétlenkedett. Az erdélyi vajda betört török területre [[Kismarjai Lukács|Kismarjai Lukáccsal]], remélve, hogy kicsalja a szultánt az országból.<ref>Később Werbőczy úgy jellemezte, hogy ez késztette visszavonulásra a szultánt, de hadászatilag ezek a határontúli akciók aligha lettek volna komolyak, még inkább arra nem lehettek volna elegendőek, hogy a török fősereg visszavonulásának útját elvágják és megsemmisíthessék a betolakodókat.</ref> A horvát és erdélyi csapatok voltak azok amelyek eredményesen zavarták az ellenség sorait és apasztották számukat a parasztság után.
| |||