„1896-os millenniumi ünnepségek” változatai közötti eltérés

* d) országos szépmüvészeti muzeumot létesit s annak gyüjteményei befogadására Budapesten alkalmas helyen megfelelő épületet emel,

* e) az ország különböző vidékein 400 uj népiskolát állit fel.

* 2. § A [[kormány (állami szerv)|ministerium]] megbizatik, hogy az 1. §-ban felsorolt alkotásokkal járó munkálatokat végrehajtassa.

* E munkálatok költségeinek fedezésére a következő hitelek engedélyeztetnek:

** a) Budapesten a honalapitó Árpádot és a nemzet történelmi multját megörökitő emlékmü felállitására 802,640 frt;

 

* Másnap, '''május 3'''-án a [[Mátyás-templom]]ban tartott hálaadó misén megjelent az ország színe-java. A királyi családon kívül magyar főúri családok (Andrássy, Károlyi, Esterházy, Széchenyi, Zichy, Szapáry, Apponyi, Csekonics, Majláth, Pallavicini, Pálffy és Festetics) is képviseltették magukat, más országok (Angol, francia, német, orosz, spanyol, svéd, dán, török, olasz, perzsa, japán, kínai) követeivel egyetemben. A misét [[Vaszary Kolos]] [[hercegprímás]] tartotta.<ref>http://mult-kor.hu/20090530_vaszary_kolos</ref> <br/>Ezen a napon kezdődtek meg a lóversenyek.

* '''Május 4'''-én Stefánia főhercegnő tett látogatást a védnöksége alatt álló [[Fehér Kereszt Egylet]] [[lelencház]]ában, a [[Terézváros]]ban.<br/>Ezen a napon nyitották meg a [[Műcsarnok]]ot, benne a képzőművészeti kiállítással. Több mint 300 magyar művész (festő, szobrász, stb.) ezernél is több alkotását lehetett megtekinteni. A megnyitón a király is megjelent és több művésznek is bemutatták ([[Steindl Imre]], [[Zala György (szobrász)|Zala György]]). Megtekintette [[Munkácsy Mihály|Munkácsy]] pavilonját is, amelyben a művész trilógiájának [[Ecce homo]] darabja volt kiállítva. Találkozott Munkácsyval is; ezt a pillanatot [[film]]en is megörökítették, csak úgy mint az ezeréves kiállításnak megnyitását is. Azóta ezek, a magyar filmkészítés legkorábbi darabjai elvesztek (I. Ferenc József megnyitja a millenniumi kiállítást, A király meglátogatja Munkácsy Mihályt, Munkácsy Mihály Ecce homo című festménye).<ref>A felvételek megsemmisültek, de tanúk esküsznek rá: Ferenc József feje lemaradt a beállításról, a képmezőnek hol csak az egyik, hol csak a másik szélén látszott valami, {{MEK|02100/02185/html/489.html}}</ref> Ezeket a felvételeket tekintik a legelső magyar [[filmhíradó]]knak, melyeket a Sziklay testvérek, Arnold és Zsigmond készítettek, a [[Auguste és Louis Lumière|Lumiére]]-gyár egyik technikusával, Thermmel.<ref>Új filmlexikon, Akadémia Kiadó, Budapest, 1973, II. kötet 83., 91. old</ref>

* '''Május 5'''-én a Budapesten állomásozó helyőrség, honvédség és tüzérség kivonult a budai [[Vérmező]]re. Összesen 17.000 katona fölött tartott szemlét Ferenc József reggel 9 órától, a felvonulásnak 10 óra után volt vége. Szintén 5-én fogadta a király a diplomáciai követeket egy közös [[audiencia|audiencián]].<br/>Este a királyi család és magyar főurak, követek jelenlétében bált adtak.

Fájl:Szabadsag hid atadasa 1896.jpg|Ferenc József a hídavatón

</gallery></center>

* '''Szeptember 27.''' - A [[Vaskapu-szoros]] megnyitása Károly román király, Sándor szerb király és Ferenc József magyar király jelenlétében. A megnyitásra Förk Ernő tervei alapján, a Latzkó testvérek (ötvösök) által készített serlegekkel koccintottak. A serlegek egyik oldalán a [[honfoglalás|honalapítás]], a másikon a Vaskapu megnyitása volt megörökítve.

* Október 4-én a [[Ferenc József híd]] felavatása, a király jelenlétében.

[[Fájl:1896-os millennium közreműködőinek érme.jpg|bélyegkép|50px|Közreműködők érme]]

* '''Nagy érem''' <br/>Alak áll Szent koronával a fején egy római hármas fogaton, kivont karddal, baljával a magyar címeres pajzsára támaszkodik. Mellette a haladás szelleme fáklyával világítja meg a szekér előtti utat. Körben az 1896-i ezredéves országos kiállítás felirat olvasható..<br/>Az érem hátoldalán a magyar címert két allegorikus alak védi. Az egyik pálmaágat tart egyik kezében a másikban harsona van, zengve a magyarok dicsőségét. A másik kezében bőségszaru látható. A címer alatti téglalapba vésték a kitüntetett nevét. Félkörben a felirat: Millenniumi nagy érem, kiváló érdemekért.

* '''Kiállítási érem''' <br/>Előlapján két lebegő alak, a leány testéhez tapadó lepelszerű ruhán áttetszenek testének idomai, egyik kezével babérkoszorút nyújt, melyet a haladást jelképező szárnyas ifjú vesz át tőle. Felirata: Kiállítási érem az érdem jutalmául. Itt is téglap kihagyva a díjazott nevének. Az érem alján pálmaág és Budapest látképe a lánchíddal. Hátlapján két angyal tartja Szent István koronáját a címer fölé.

* '''Közreműködők érme'''<br/>Az előlapon ifjú támaszkodik kalapácsára, mögötte alak áll babérkoszorúval kezében. Hátlapján a címer látható háttérben pedig a keresztbe tett királyi kard és pálca.

 

 

* Másik két emlékoszlopot [[július 20.|július 20]]-án avattak fel a [[Vereckei-hágó]]n és a beszkidi lengyel határon. Vereckénél Fankovics Antal volóci görög katolikus lelkész és Erdély Sándor, a Beszkid hágó tetején Halaktovics Bertalan alsóvereckei esperes tartott beszédet, utóbbi magyarul és ruténül is. A vereckei-hágó emlékművéről az 1940-es évek második felében leverték emléktáblákat, majd az 1950-es évek közepén az egész emlékművet szétbontották. A felső részét alkotó obeliszk ma a közeli [[Tuholka]] faluban a községháza előtt áll. Nemsokkal a rendszerváltás után új emlékmű építésébe kezdtek, amely több mint egy évtizedig csonka maradt.<ref>http://bdk.blog.hu/2008/03/31/a_vereckei_honfoglalasi_emlekmu</ref> Felavatására végül 2008. júliusában került sor. A munkácsi szobrász, Matl Péter emlékműve a Nyugat és Kelet közötti kaput jelképezi. Az építmény 7 tömbből áll, amely a 7 törzset szimbolizálja, akik a Kárpátokon való átkeléskor egyesültek. A kápolna belsejében egy oltárkő található, amely a vérszerződés kelyhét jelképezi.<ref>http://vilag.transindex.ro/?hir=9470</ref> 2009. márciusában az emlékművet megrongálták. Az ismeretlen tettesek leverték az emlékmű két alsó tömbjének kőburkolatát, megbontották a sarkait, a fekete gránitból készült, kocka alakú oltárkövet, amelynek letörték a sarkait és részben az éleit. Az emlékmű északi oldalára a rongálók "Budapest, gyakorolj bűnbánatot Kárpát-Ukrajnáért!", a nyugati oldalára pedig a "Dicsőség Ukrajnának!" feliratot mázolták fel kék-sárga ukrán nemzeti színekkel. Ezek mellett szintén ukrán színű horogkereszteket és ukrán címert festettek. Az emlékjel déli oldalára az "1939. III.15" feliratot, azaz Kárpát-Ukrajna magyar királyi honvédség általi elfoglalásának dátumát írták.<ref>http://www.bumm.sk/27372/karpatalja-megrongaltak-a-vereckei-emlekmuvet.html</ref><ref>https://web.archive.org/web/20111226114434/kitekinto.hu/karpat-medence/2009/03/09/megrongaltak_a_vereckei_emlekmvet/</ref>

* Wlassics Gyula, [[augusztus 26.|augusztus 26]]-án tette le az [[Szent Asztrik|Asztrik]] érsek emlékere állítandó emlékszobor alapkövét, [[Pannonhalma|Pannonhalmán]].

 

* [[Augusztus 30.|Augusztus 30]]-án a [[Zobor hegy]]en ([[Nyitra (település)|Nyitra]] városa mellett) avatták fel a 18 méter magas gránitoszlop emlékművet. A Zobor-hegyre azért esett a választás mert [[Huba vezér|Huba]], Szoárd és Kadocsa vezérek itt vívták a honfoglalás utolsó diadalmas csatáinak egyikét. A harc azzal végződött, hogy a legyőzött, de behódolni nem akaró Nyitra morva vezért, Zobort az 587 méter magas hegyen felakasztották.<ref>Vasárnapi Újság, 1896. szeptember 6.</ref> Az avatáson részt vett [[Perczel Dezső]] belügyminiszter, a misét tartó [[Bende Imre]] nyitrai püspök, [[Thúróczy Vilmos]] főispán és Craus István alispán. Az emlékművet Berczik Gyula tervezte; a gránitoszlop tetején négy felszállni készülő [[turul (madár)|turul]]lal, talpazatán a 896-1896-os felírással. A Huba vezér emlékére állított emlékművet 1921. február 9-én cseh légionáriusok döntötték le, ma már csak talpazata látható.<ref>[http://www.zoboralja.sk/index.php?t=&p=&xp=&MId=&Lev=&Ind=1&MId=&P=index,hu,&Ind=3 ZOBORALJA]</ref>

* Szintén augusztus 30-án került sor a Gerenday Béla által tervezett Árpád emlékmű felavatására, [[Nagykőrös]]ön

* [[Szeptember 2.|Szeptember 2]]-án került sor a [[Zimony]]ban felállított ezredéves emlékmű leleplezése. Azon a helyen ahol Hunyadiak egykori várának állt.<ref name="auto_n+tR/gd/sfr6i9rCzsy/DQ"/> A monumentális emlékmű [[reneszánsz]] stílusban épült, három toronnyal, mely közül a középső a legmagasabb (37 méter), előtte pedig két kisebb torony magasodik. A legmagasabb torony előtt [[Magyarország|Hungária]] Róna József által megformázott szobra két oroszlántól védve. A torony tetején kitárt szárnyú turulmadár csőrében karddal, [[Bezerédy Gyula]] szobrász alkotása. 1918-ban a torony tetejéről eltávolították a turul, később lekerült Hungáia alakja is.<ref>http://arpad.lapok.hu/keret.cgi?/arpad/bfeher.html</ref>

* A [[kassai dóm]] fölszentelése szeptember 5-én, Wlassics közoktatásügyi miniszter jelenlétében

* Szintén Szeptember 5-én avatták fel a [[Hunyad vármegye]]i [[Vulkán (Hunyad megye)|Vulkánon]] felállított ezredévi emléket, ahol a főispán mellett az 5 nagy felekezet papjai is beszédet mondtak

* [[Szeptember 6.|Szeptember 6]]-án a vaskapui emlékmű felavatására került sor

* [[Október 11.|Október 11]]-én került sor a [[Bodrogkeresztúr]]i ezredéves megemlékezésre, egybekötve az 1849. január 22-én és 23-án [[Tarcal (település)|Tarcalnál]], [[Tokaj]]nál és Bodrogkeresztúrnál vívott csatákban elesett névtelen hősökre való megemlékezéssel. Emlékkő elhelyezése. A beszédet Matolai Etele zempléni alispán és [[Karsa Ferenc]] 48-as főhadnagy tartotta.

* A [[dévény]]i millenniumi emlékmű [[október 18.|október 18]]-i avatóünnepségén báró Jósika Sámuel, a király személye melletti miniszter mondott ünnepi beszédet. A dévényi vár fokán álló, 21 méter magas, haraszti mészkőből készült emlékművet Berczik Gyula tervei alapján építették. Az korinthoszi oszlopfőn elhelyezett honfoglalás kori vitézt ábrázoló szoboralak, mely jobbjában leeresztett karddal, bal kezében országcímerrel díszített pajzzsal jelképesen az ország északnyugati kapuját őrzi, Jankovics Gyula (1865-1932) szobrászművész alkotása. Az emlékművet 1920-ban a csehszlovák hadsereg lerombolta.<ref>Vágvölgyi Szilárd írása a Múltunk Emlékei 2004. szeptemberi lapszámában.</ref>

[[Fájl:Kurcz Székelyudvarhelyi emlékoszlop 1897-29.jpg|A Székelyudvarhelyen felállított emlékoszlop|bélyegkép||200px]]

* [[Brassó]]nál, ugyancsak október 18-án leplezték le Árpádnak kőből faragott emlékszobát, a [[Cenk-hegy]]en, tervezői ugyanazok mint a dévényinek, magassága 21 méter. A szobor leleplezésén részt vett Perczel Dezső belügyminiszter, valamint [[Brassó]] polgármestere Jakobi. A szobor helyétől 30 méterre már korábban kilátó működött. A szobor felállításához szükséges anyagokat siklón kellett szállítani, a siklókat lóerővel működtették. Mielőtt a szoborhoz láthattak volna, 10 hét volt szükséges a siklót elkészítéséhez. Az idő szűkössége miatt a szobor munkálatai még este, fáklyák mellett is folytatni kellett. A kerek talpazat 8 méter magas volt, melyen egy 10 méteres dór oszlop helyezkedett el. Az oszlop tetején a dévényi szoboralak mása volt látható. Az emlékmű kolosmonostori homokosmészkőből épült, 22000 forintból. 1918-ban lerombolták, mára csak talapzatának maradványai lelhetők fel. A szoboralak fejét a brassói evangélikus egyház parókiáján őrzik.<ref name="auto_n+tR/gd/sfr6i9rCzsy/DQ"/>

* Szintén az ezredéves ünnepek alkalmából szerették volna felavatni [[Fadrusz János]] [[Mária Terézia-emlékmű (Pozsony)|Mária Terézia]] [[pozsony]]i emlékművét. A felavatásra különböző okok folytán csak 1897 májusában került sor. Az emlékművet 1921-ben szlovák nacionalisták verték szét.

* 1897. június 26-án került sor a [[székelyudvarhely]]i emlékoszlop felavatására. Az emlékoszlop felavatását az új vármegyeházának felavatásával kötötték egybe. Az oszlop Hargita Scheffler Nándor, a helybeli Kő -és Agyagipari Szakiskola igazgatójának, akadémiai szobrásznak az alkotása. A több mint nyolc méter magas márványoszlop talpazatánál két oroszlán fekszik, a négy oldalán pedig 4 címer (Magyország kis címere, a régi székely nemzeti címer, Udvarhely megye és Székelyudvarhely város címere). Az obeliszken a következő, Embery Árpádtól való felirat: <br/>''Hont mutatott a magyarnak a székely <br/>8 harczola hűn sok ezernyi veszélylyel <br/>Tiz század előtt is ez ősi honért;<br/>Most ezer év diadalma jeléül<br/>Hun eredetnek erényein épült<br/>Kőoszlopa hirdeti, hogy ma is él! <br/> 896—1896.'' <br/>Az ünnepségeken Haller János főispán mondott beszédet. Szintén ez alkalomból készült díszserleget küldtek a királynak. A serlegen Ferenc József domborműve és a Udvarhely vármegye címere, valamint az ''"Áldás a királyra -Üdv Őrangyalunkra"'' felirat volt látható. Az emlékművet 1919-ben a román hatóságok lebontották, 2008-ban felújították.

* 1897. november 12-én állították fel a [[dés]]i főtéren a város ezredéves emlékoszlopát. Az emlékmű Szilágyi Albert kezdeményezésére közadakozásból készült el. Berczik Gyula szobra 2 méter magas gránit talpazaton álló 10 méter magas oszlop, melynek tetején egy gömb, azon pedig egy rézből készült turul madár állt kitárt szárnyakkal. A talpazat egyik oldalán [[Gyula Pál]]tól vett idézetet véstek: <br/>''Hazánkat nem sors szeszélye:<br/>Hős ereje, bölcs eszélye <br/>Tartotta meg ezer évig,<br/> Tartsa is meg örökkétig!'' a másik oldalon pedig a ''"Magyarország 1000 éves fennállásának emlékére. 896—1896"'' felirat volt látható. 1919. április 4-én éjjel eltűnt az oszlop tetejéről a turul, 1934-ben a talpazatot is szétverték.<ref>http://www.rejtekhely.ro/modules.php?name=Gyopar&pa=showpage&pid=84</ref><ref>http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/cikk_nyomtatas.php?id_cikk=2630</ref>